Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Trichomonas gallinae nitroimidazol és protonpumpa-gátló hatóanyagokkal szembeni érzékenységének vizsgálata
Csiki Boglárka Bianka IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Kerek Ádám, Dr. Mag Patrik

Absztrakt:

A Trichomonas gallinae egy egysejtű obligát parazita, amely madarakat fertőz. Elsősorban a galambfélék terjesztik közös etető vagy itató használatával, illetve fiókák etetésekor begytejjel. A garat és a nyelőcső területén okoz leggyakrabban elváltozásokat, ezen felrakódások gátolhatják a madarakat az evésben, ivásban vagy akár a légvételben is, így a fertőzés potenciálisan halálos kimenetelű lehet. A Trichomonas gallinae gazdasági és természetvédelmi szempontból is nagy jelentűségű parazita, mert egyaránt haszonállatokat és szabadon élő madárfajokat is veszélyeztet. Kezelésére jelenleg 5 nitroimidazol származékokat használhatunk, amelyeket azonban élelmiszertermelő állatok esetén tilos alkalmazni, ezen felül pedig a kezelt nem élelmiszertermelő állatokban, például nagy értékű versenygalambokban már számos rezisztens törzset leírtak. Jelen kutatás célja volt, hogy alternatív kezelési lehetőségeket keressünk a fertőzéssel szemben.

A Trichomonas gallinae egysejtű parazitákat városi galambokból steril mintavevő pálca segítségével gyűjtöttük, légcsőből. A mintákat a levételt követően 37 ºC-on egy speciális táplevesben szállítottuk, majd tároltuk. 24 órás inkubációs idő után Bürker-kamra segítségével határoztuk meg az élő trofozoiták számát (db/ml). A hatóanyagok közül a ronidazol, metronidazol, szeknidazol és tinidazol esetén 14 V/V% dimetil-szulfoxidot (DMSO) tartalmazó törzsoldatot készítettünk. A protonpumpa-gátlók közül a pantoprazol és a rabeprazol hatóanyagokból desztillált vízzel készítettünk törzsoldatot, míg az omeprazol, ezomeprazol és lanzoprazol törzsoldata 24 V/V% etanolt tartalmazott.

Eredményeink alapján a ronidazol esetén 2 μg/ml hatóanyag koncentrációra volt szükség a paraziták teljes eradikációjához, amely egybe vág más szakirodalmi adatokkal. Ugyanehhez a metronidazol, tinidazol és szeknidazol hatóanyagok 4 μg/ml-es koncentrációjára volt szükség. A protonpumpa-gátló hatóanyagok közül az omeprazol volt a leghatékonyabb, amelynél 250 μg/ml koncentrációnál figyeltük meg a paraziták teljes eradikációját, míg a pantoprazol és ezomeprazol esetén ehhez 1000 μg/ml koncentrációra volt szükség. A rabeprazol jóval kevésbé bizonyult hatékonynak, ennek a hatóanyagnak 2000 μg/ml koncentrációjára volt szükség a paraziták teljes eradikációjához.

Összességében elmondhatjuk, hogy eredményeink alapján a protonpumpa-gátló hatóanyagok jó alternatív kezelési módszerei lehetnek a Trichomonas gallinae fertőzésnek, a benzimidazol szerkezetű anyagok fejlesztése pedig ígéretes lehetőséget ad a jövőben új, alternatív és biztonságosabb hatóanyagok előállítására és tesztelésére.



Előadások listája