Állatorvos szekciók

Az elmúlt tíz évben a hazai gímszarvas-, dámszarvas-, őz- és muflonállomány szinte folyamatos növekedést mutatott. A legelőkön vagy erdőszéleken elkerített területen tartott szarvasmarhák, birkák közvetlen közelében is gyakran vehetünk észre vadon élő kérődzőket.

Juhok, kecskék és szarvasmarhák esetében a Mannheimia haemolytica és Bibersteinia trehalosi okozta pasteurellosis gyakran előforduló és jelentős gazdasági kárt okozó betegség. Felmerül a kérdés, hogy a szarvasfélék lehetnek-e rezervoárjai ezen baktériumoknak, így fenntartva a ridegen tartott állataink pasteurellosisát. Ám nem találtunk szakirodalmi publikációt, miszerint a hazánkban is előforduló vadon élő kérődzőkben is jelen lennének ezek a kórokozók, illetve okozhatnak-e megbetegedéseket és gazdasági károkat. Azonban tudomásunkra jutott egy korábbi őz pasteurellosis eset a NÉBIH ÁDI-ban.

Passzív mintavétel keretében a NÉBIH ÁDI budapesti intézetének törzsgyűjteményét néztük át és figyeltük az új eseteit. Itt egy-egy őz, muflon és indiai antilop esetet találtunk, ami vizsgálatunk tárgyát képezte. Az aktív mintavétel keretében, elsősorban a Zselic térségből összesen 87 db orrtampon mintát gyűjtöttünk, melyek 45 vadászaton elejtett és 14 tenyésztett élő gímszarvasból, 4 elejtett dámvadból és 22 elejtett őzből származtak. A győri és a nyíregyházi állatkertekből szintén kaptunk 1-1 dámvadból, illetve sörényes juhból származó mintát. A mintavételbe vont állatokon légzőszervi betegség tünetei nem voltak megfigyelhetők. Az orrtampon mintákból baktérium tenyésztést majd fajspecifikus PCR vizsgálatokat végeztünk. Az ÁDI-ban izolált törzsek szerotípusát meghatároztuk passzív hemagglutinációs módszerrel. Az általunk gyűjtött tampon mintákból a tenyésztéses vizsgálat valamennyi esetben negatív eredménnyel zárult, a PCR vizsgálat egy őz esetében pozitív lett M. haemolyticára. Az ÁDI-ból kapott törzsek között 2 vadból származó B. trehalosi (T4 és T3 szerotípusú) és egy M. haemolytica (nem besorolható szerotípusú) fordult elő.

Jelen dolgozatban először publikáljuk őz, muflon és indiai antilop fajokban a M. haemolytica és B. trehalosi jelenlétét és kórtani szerepét. A vizsgálataink alapján azonban úgy véljük a hazai vadon élő kérődzők nagyon csekély hányada hordozza ezen kórokozókat, sporadikus megbetegedések azonban előfordulnak. Az eredményeinket tekintve azt gondolhatjuk, hogy az erdeinkben élő kérődzőknek nincs különös szerepe a pasteurellosis fenntartásában, ám átfogóbb képet csak további vizsgálatok után kaphatunk.