Állatorvos szekciók

Az akut fázisú fehérjék minden állatfajban a különböző gyulladásos folyamatok nem specifikus klinikai markerei. Szarvasmarhában az egyedi vizsgálatokon túl az állományszintű felmérésekben is egyre elterjedtebb a használatuk.

Vizsgálatunkban 5 hazai tehenészetben vettünk vérmintákat az ellés utáni 1-7. napon. Összesen 218 állat mintázására került sor. A gyűjtött vérmintákban elsődlegesen a szérum haptoglobinkoncentrácóit határoztuk meg Olympus AU 480 biokémiai automatával spektrofotometriával. A mért haptoglobin koncentráció mellett adatokat gyűjtöttünk az ellés lefolyásával kapcsolatban, az ellés körüli klinikai megbetegedésekkel, a vizsgálatban szereplő állatok tejtermelésével és az állatok hasznos élettartamával kapcsolatban.

Vizsgálatunkban a laktáció 1. és 7. napja között történt mintavétel, kísérleti állataink zömében az 1.-3. laktációjukat teljesítették. Nehézellés, ikerellés vagy halvaszületés nem fordult elő olyan mértékben, amely zavarhatta volna eredményeink értékelését. Mért haptoglobin koncentrációk nem mutattak normális eloszlást. A haptoglobin koncentrációk átlagértékei nem különböztek az egyes gazdaságok esetében. A laktáció 5. és 6. napján mért haptoglobin koncentrációk statisztikailag szignifikáns eltérést mutattak a laktáció megelőző napján mért koncentrációkhoz képest. Az egyes betegségek prevalenciái alacsonyak voltak vizsgálatunkban. A bekövetkező betegségek elléskori haptoglobin koncentrációinak elemzésekor a betegségekkel terhelt állatok átlagkoncentrációi magasabbak voltak, míg a laktáció első 10 napjában előforduló tőgygyulladás - csakúgy mint a 10.-30. nap között előforduló - az irodalomban meghatározott határértéknél (0,6 mg/dl) alacsonyabbnak bizonyult. 0,6 mg/dl határértéket alapul véve nem találtunk szignifikáns korrelációt a bekövetkező betegségek és a haptoglobinkoncentrációk között, a betegségek esélyhányadosa sem volt 1,15-nél nagyobb.

Mivel a laktáció első három napján a vizsgált állatok vérszéruma csak nyomokban tartalmazott mérhető haptoglobint, a későbbiekben a laktáció napját mindenképpen figyelembe kell venni a mintavételkor. Ez a tényező valószínűleg hatással volt eredményeinkre: bár a bekövetkezett betegségek tekintetében határérték feletti koncentrációkat mértünk, a korrelációanalízis nem mutatott összefüggést a betegség előfordulása és a haptoglobin koncentráció között. Az állományszintű szűrővizsgálatok jövőbeli iránya ezért elsősorban a szűrővizsgálatok idejének pontos meghatározása.