Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Házinyúl eredetű baktériumtörzsek antibiotikum-érzékenységének vizsgálata
Harmath Angéla Noémi V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Somogyi Zoltán

Absztrakt:

Az antibiotikum-rezisztencia globális problémája a köz- és állategészségügyet egyaránt érinti. Az Escherichia coli egy olyan Gram-negatív baktérium, amely megbetegedésért felelős valamennyi háziállatfajban, köztük nyulakban is. A kezdeti hasmenéses tünetek súlyosbodhatnak és vérzéses bélgyulladás, vagy életet veszélyeztető szeptikémia is kialakulhat. A Pasteurella multocida szintén egy Gram-negatív kórokozó, amely általában tünetmentes formában van jelen a nyálkahártyákon. Ha az immunrendszer gyengül hajlamosító tényezők hatására, jelentkeznek az első tünetek főleg légző, vagy egyéb szerveket érintő megbetegedés formájában. A Gram-pozitív baktériumok közül nagyüzemi nyúlállományok esetén gyakoriak a Staphylococcus fajok okozta kórképek, amelyek helyi gennyesedéssel, tályogképződéssel, valamint légzőszervi tünetek következtében akár elhullással is járhatnak.

Kutatásom során mikrohígításos módszerrel 18 féle antibiotikum (amoxicillin, amoxicillin-klavulánsav, ceftiofur, cefkvinom, neomicin, gentamicin, oxitetraciklin, doxiciklin, tilozin, tilmikozin, tilvalozin, tulatromicin, linkomicin, tiamulin, florfenikol, kolisztin, enrofloxacin és szulfametoxazol-trimetoprim) minimális gátló koncentrációját, valamint az ezekből számolt MIC50 és MIC90 értékét határoztuk meg 104 db P. multocida, 85 db E. coli és 13 db Staphylococcus faj, házinyúl-eredetű izolátuma esetén.

Az amoxicillinre és amoxicillin-klavulánsavra a legtöbb P. multocida és Staphylococcus érzékeny, azonban az E. coli izolátumok nagy része rezisztens volt. A ceftiofur és cefkvinom hatékonynak bizonyultak mindhárom kórokozóval szemben, az összes minta közül kizárólag az E. coli törzsek esetén tapasztaltunk rezisztenciát. A neomicin és a gentamicin vizsgálata során nagy számú izolátumnál figyeltünk meg rezisztenciát mindhárom baktériumfaj esetén. Az oxitetraciklin és doxiciklin tekintetében változatos eredmények születtek, azonban csak az E. coli izolátumok esetén állapítható meg egyértelműen a rezisztencia. A tilozin, tilmikozin, tilvalozin, tulatromicin és linkomicin antibiotikumok MIC értékei az E. coli és Staphylococcus fajok esetén kiugróan nagyok voltak. A P. multocida izolátumok kisebb része mutatott érzékenységet ezen hatóanyagokkal szemben, azonban MIC értékeik megoszlása egyenletesebb volt. A tiamulin vizsgálata során az E. coli törzsek egyértelmű rezisztenciája volt megállapítható. A P. multocida és Staphylococcus fajok vizsgálata során azonban változatos eredmények születtek. A florfenikolra a P. multocida izolátumok többsége érzékeny volt, azonban a másik két baktériumfaj rezisztenciát mutatott. A kolisztin vizsgálata során mindhárom kórokozó MIC90 értéke meghaladta a 16 µg/ml-es értéket. Az enrofloxacinnal szemben a P. multocida izolátumok érzékenyek, de a legtöbb E. coli és Staphylococcus rezisztens volt. A szulfametoxazol-trimetoprim esetén az E. coli és Staphylococcus izoltámok nem voltak érzékenyek, azonban a P. multocida izolátumok MIC50 értéke igen kedvező, 4 µg/ml volt.



Előadások listája