Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A farokszőrzet hosszának és minőségének hatása kutyák faroktövén mért vérnyomására
Haris Dóra VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezető: Dr. Falus Fruzsina Anna

Absztrakt:

Házi kedvenceink esetében bizonyítottan problémát okozhat a magas vérnyomás és annak káros következményei. Ennek megállapítására a kisállatgyógyászatban az indirekt vérnyomásmérés mára már rutinvizsgálattá vált. A Belgyógyászati Tanszék és Klinika Kardiológiai és Nefrológiai Munkacsoportjának kutatásai és a szakirodalom alapján a High Definition Oscillometry (HDO) készülékkel mérhető indirekt módon a legpontosabban a vérnyomás a faroktőnél mérve, testhelyzettől függetlenül. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a farokszőrzet hossza és minősége befolyással van-e a mért vérnyomásértékekre.

A kutatásban összesen 35 kutya vett részt, melyek közül 7-et zártunk ki. Minden állat esetében HDO vérnyomásmérő készüléket és ugyanazt a mérési protokollt alkalmaztuk. Az állatok vérnyomását három különböző állapotban mértük meg: teljes szőrzetben; a ventrális oldalon 180°-ban történő szőrnyírás után; illetve teljes, 360°-os szőrnyírás után. A farokkörméretet megmértük a nyírás előtti és utáni állapotokban. Minden állat esetében mindhárom szőrállapotban legalább négy mérést végeztünk, így összesen 400 feletti mérést végeztünk el. A mérések után páros előjel próbával összehasonlítottuk a különböző szőrállapotokban mért szisztolés és diasztolés értékeket, az artériás középnyomást és a pulzust.

A vizsgált 28 kutyát kontroll- illetve célcsoportra osztottuk. A kontrollcsoportba (n=9) tartoztak a rövidszőrű kutyák, melyeknél a farokkörméret csökkenése teljes szőrnyírás után ≦ 10% volt. A csoportot 6 kan és 3 szuka alkotta, életkoruk 6,8 ± 4,5 év, testtömegük 19,1 ± 5,8 kg volt. A célcsoportba (n=19) tartoztak a hosszabb szőrű kutyák, melyeknél a farokkörméret csökkenés >10% volt. A kutyák közül 13 kan és 6 szuka volt, életkoruk 8,2 ± 3,4 év, testtömegük 25,6 ± 13,8 kg volt.

A kontrollcsoport vérnyomásértékei nem mutattak szignifikáns változást szőrnyírás után (p=0,095; medián -6 [1. kvartilis -13, 3. kvartilis -3] Hgmm, szisztole). A célcsoport vérnyomásértékei, a szőrnyírás előtti értékekhez viszonyítva, szignifikánsan csökkentek mind a félig nyírt (p=0,001; medián -10 [1. kvartilis -40, 3. kvartilis -1,5] Hgmm, szisztole), mind a teljesen lenyírt állapotban (p=0,012; medián -9 [1. kvartilis -41, 3. kvartilis -2] Hgmm, szisztole). A legnagyobb vérnyomáscsökkenést hosszú és/vagy sprőd szőrzetű kutyáknál tapasztaltuk szőrnyírás után.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a szőrzet befolyásolja a HDO készülékkel, faroktőn mért vérnyomások eredményét. Hosszúszőrű vagy sprőd szőrzetű kutyáknál fals magas értékeket mérhetünk, így ezeknél az állatoknál a vizsgálat ismétlését javasoljuk a farok szőrzetének lenyírása után.



Előadások listája