Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
» Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

A neuromodulátorok szerepének vizsgálata egerekben asszociatív tanuláson alapuló sztochasztikus jutalmazás során
Kispál Réka Katalin III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Hangya Balázs, Dr. Szabó Írisz, Dr. Puska Gina

Absztrakt:

A jutalom előrejelzési hiba (RPE) a tényleges és a várt jutalom közötti különbség. A megerősítéses tanulás elmélete szerint adott cselekvés értékének frissítése az RPE alapján történik. Kimutatták, hogy a dopamin (DA) felszabadulása a ventrális striátumban (VS) az RPE-t követi klasszikus kondicionálás során. Azonban a DA felszabadulása a prefrontális kéregben (PFC), amely agyterület az értékalapú döntéshozatalban kulcsfontosságú szerepet tölt be, sokkal kevésbé tanulmányozott. Már bizonyították, hogy a bazális előagyi kolinerg neuronok fontos szerepet játszanak asszociatív tanulás során, a jövőbeli kimeneteleket előrejelző ingerek feldolgozásában. Korábban már igazolták, hogy a noradrenalin (NE) felszabadulása követi a veszély előrejelzési hiba modelljét, a RPE-ral való kapcsolatát azonban még nem vizsgálták. Célul tűztük ki a DA, acetilkolin (ACh) és NE szerepének vizsgálatát az asszociatív tanulásban, és felszabadulásuk összefüggésének vizsgálatát az RPE-ral.

Kísérleteink során egereket (n=15) tanítottunk egy pavlovi kondicionáláson alapuló hangdetekciós feladatra 50%-os jutalmazási protokollal, amely során két hang (4 és 10 kHz) jelentette a feltételes ingereket, az egyik hang 100%-ban kihagyást, az az jutalmazatlan próbát, a másik 50%-ban kihagyást és 50%-ban jutalmat kódolt. Mindeközben a DA, ACh és NE felszabadulást szálfotometriával mértük. Szimultán mértük a DA felszabadulást a PFC-ből és VS-ból, illetve a NE/ACh felszabadulást a PFC-ből és a bazolaterális amigdalából (BLA). A viselkedésbeli változást az egerek stimulus alatti várakozó nyalási aktivitásán keresztül vizsgáltuk.

Ahogy az várható volt, a várakozó nyalások száma csökkent a kihagyott jutalmak után, de növekedett a jutalmazott próbák után. A DA felszabadulás nem csak a VS-ban, hanem a PFC-ben is hasonló mintát követett. Ezenkívül szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a DA felszabadulása és a várakozó nyalási ráta különbsége között mind a VS, mind a PFC esetében. Az ACh esetében egyik agyterületen sem tapasztaltunk hasonlót. A két agyterület fluoreszcencia változása és a várakozó nyalási ráta változása között nem volt megfigyelhető egyértelmű irányú korreláció. A NE felszabadulás a BLA-ban a DA-hoz hasonló tendenciát követett, a PFC-ben azonban a jutalmazott próbák után csökkent, a kihagyott jutalmak után pedig nőtt. Továbbá a PFC-ben negatív, a BLA-ban leginkább pozitív korrelációt figyeltünk meg a NE felszabadulás és a várakozó nyalási ráta változása között.

Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a várakozó nyalásban bekövetkező változások önmagukban jelzik a RPE változásait asszociatív tanulás során, amellyel korrelál a dopaminerg rendszer aktivitása mind a striatális, mind a frontális kérgi célpontok esetében. A kolinerg rendszer azonban eredményeink alapján nem követi a RPE változásait. A várttal ellentétben a noradrenerg rendszer az RPE-vel ellentétes aktivitást mutatott a PFC irányába.



Előadások listája