Biológus szekció

A nehezen definiálható testalakot matematikai módszerekkel leíró morfometriai módszerek széles körben használják a biológia területén is. Egyebek között a morfometriát a halbiológiában is használják, például egyes fajok jellemzésére, illetve halállományok elkülönítésére is. Vizsgálatunk eredeti célja a Balatonban élő európai sügér állomány (Perca fluviatilis) morfológiai és morfometriai jellegeinek alapján a faj populációs szerkezetének feltárása volt. Az előzetes elemzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a mérő személye, gyakorlottsága, szakmai tapasztalata jelentős hatással lehet az elemzések eredményeire. Így a vizsgálatunk első fókusza ezen metodológiai probléma feltérképezése lett. Jelen vizsgálatunkban annak igyekszünk utánajárni, hogy a különböző tapasztalattal rendelkező személyek által elvégzett morfometriai mérések eredményei mennyire lesznek eltérőek. A mérések többszöri ismétlésével az egyes mérők tanulási folyamatát, tapasztalatszerzését is vizsgáltuk. Az adatokat hat, a morfometriai mérések terén különböző mértékű tapasztalattal rendelkező mérő személy szolgáltatta. A vizsgálatokat három állományból származó 80 halegyedről készült fényképeken végeztük el hagyományos, távolság-alapú morfometriai módszerrel. A mérők összesen 21 morfometriai változót rögzítettek minden fotón, háromszori ismétléssel. Az előzetes eredmények szerint a vizsgálatban résztvevők eredményei egymástól szignifikánsan eltérnek, és a mérések megbízhatóságát (az adatsorok szórását) is jelentősen befolyásolja, a mérést végző személy gyakorlottsága, tapasztalata, illetve a képek minősége is. Ugyanakkor a különböző mérők adatsorainak elemzése a legtöbb esetben a vizsgált három populáció hasonló elkülönülés-mintázatát mutatták. Tehát az alkalmazott módszert még a kevésbé tapasztalt mérők is használhatják állományok elkülönítésére. Viszont különböző mérők adatsorainak összevetésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a hagyományos morfometriai vizsgálatok eredményeire a mérő személye alapvető befolyással van.