Biológus szekció

A biodiverzitás csökkenése világszerte egyre nagyobb problémát jelent, amely az ökoszisztémák stabilitásának és funkcionalitásának elvesztését veszélyezteti. A rovarok számának csökkenésével olyan folyamatok sérülnek, mint például a beporzás, vagy a biológiai védekezés (különféle kártevők számának csökkentése a természetes ellenségek által) és ezek a folyamatok a mezőgazdasági termelésre is jelentősen kihatnak. Ugyanakkor az intenzív mezőgazdasággal járó tájszerkezet változás a rovarok csökkenésének egyik fő kiváltó oka, így ezen tényezők hatásának kutatása és megértése kiemelkedő fontosságú.

Ebben a kutatásban magyarországi falvakban vizsgáljuk a tájszerkezet hatását az üregekben fészkelő magányos darazsakra és méhekre, illetve parazitoidjaikra. 16 komplex (erdős) és 16 egyszerű (mezőgazdasági) tájszerkezettel körülvett település központjába és szélére helyeztünk ki nád-fészekcsapdákat annak érdekében, hogy felmérjük a magányos darazsak, méhek és parazitoidjaik abundanciáját a területen. Megvizsgáltuk a falvakban mért Normalizált Vegetációs Index (NDVI) hatását is, amely az adott helyen lévő növényzet denzitását és egészségét tükrözi.

A darazsak és a parazitoidok egyedszáma magasabb volt a komplex tájszerkezettel körülvett falvakban, a méhek egyedszámára azonban a tájszerkezet nem volt hatással. Emellett a darazsak esetén a komplex tájszerkezetben a falvak szélében magasabb volt az egyedszám, amíg az egyszerű tájszerkezetben az egyedszám független volt a fészekcsapda falun belüli pozíciójától. Pozitív kapcsolat volt az NDVI és a méhek egyedszámára között mind komplex, mind egyszerű tájszerkezet esetén. Ezzel ellentétben a darazsak egyedszámát nem befolyásolta jelentősen a falvakban található növényzet, csak az egyszerű tájszerkezetben elhelyezkedő falvakban figyelhettünk meg csekély mértékű növekedést a NDVI növekedésével. A parazitoidok mennyisége egyszerű tájszerkezetben a NDVI növekedésével jelentősen növekedett.

Az eltérő életmódjuk és környezeti igényeik miatt a tájszerkezet eltérően hat a magányos méhekre és darazsakra. Amíg a darazsak számára a nagyobb léptékű táji tényezők kiemelkedően fontosak voltak, a méhek számára a lokális vegetáció játszott lényegesebb szerepet. A parazitoidok hasonló mintázatot mutattak, mint a gazdák (méhek és darazsak) mintázata, így rájuk feltehetően a gazdák mennyisége van legjelentősebb hatással. A főleg mezőgazdasági területek által dominált egyszerű tájszerkezetben a növényzetben gazdag falvak potenciális menedékként szolgálhatnak a darazsak és méhek, illetve feltételezhetően más élőlénycsoportok számára is, ezzel hozzájárulva a biodiverzitás megőrzéséhez.