|
|||||||||||||||
|
Home
» Állatorvos szekciók
Állatorvos szekciókBodó Barnabás Tamás VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika Témavezetők: Dr. Pál Zsófia, Dr. Bodó Gábor Lovak sántaságot okozó megbetegedései közül gyakori elváltozás az ízületi felszín alatt kialakuló subchondralis cisztás lézió (SCL). Jelen munkában azon eseteket gyűjtöttük össze, ahol a ciszta ürege az ízületi felszínen keresztül sebészileg nem férhető hozzá. Az eddig leírt sebészi gyógykezelések egyike sem biztosított tökéletes megoldást ezekre az esetekre. Az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Munkacsoportja egy új műtéti eljárással kezelte ezeket a betegeket. Ezt a műtéti technikát először az ECVS (European Collage of Veterinary Surgeons) éves találkozóján 2024 júliusában szóbeli előadás formájában tették közzé. Ezen esetek retrospektív feldolgozását tartalmazza ez a TDK dolgozat. Az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszékén 2008-2024 között kilenc, a Berlini Egyetem Lóklinikáján pedig 2024-ben egy ló került műtétre az ízület felől nem hozzáférhető SCL-val. A beültetendő spongióza csonthenger ugyanazon ló külső csípőszögletéből lett kivéve, majd extraartikularis minimál invazív feltárásból az ízfelszínnel párhuzamosan beültetve a Mozaikplasztikából átvett ún . „press-fit” technika segítségével. A graftok vételére és beültetésére egy altatásban, általános anesztéziában került sor. Tíz lóból kettő esetben az SCL korábbi húzócsavaros műtétje nem járt sikerrel, ezért került sor a fent említett beavatkozásra. A lovak 2-4/5 fokú sántaságban szenvedtek a műtétek előtt. A diagnózis felállításához a klinikai tünetek, radiológiai vizsgálat és intraartikularis érzéstelenítés volt szükséges. Az SCL-ek lokalizációja a következő volt: a csüdcsontban 5/10, a csánkízületben 2/10 (os tarsale tercium, distalis intertarsalis ízület), a hármas metacarpalis csont condylusában 2/10, egy esetben a proximalis rádiuszban és egy másikban a pártacsontban diagnosztizáltak cisztát. Ezen számok magukban foglaltak egy olyan esetet is, ahol egy végtagon két cisztás elváltozás került kezelésre, egy a csüdcsontban és egy a distalis metacarpus condylusában. A 13 beültetett graftból 10 esetben 8,5mm-es, egy esetben 6,5mm-es és egy lónál két darab 4,5mm-es oltványt ültettek be a sebészek. A műtét után négy héten át szigorú boxpihenő, majd kézen séta (első két héten 2x5 perc naponta), majd a műtéttől számított két hónap elteltével kis karámba való kiengedés volt előírva a műtött lovaknak. A tulajdonosok 6-8 hónap elteltével kezdhették meg ismételten a lovak munkába vételét. Általánosságban 9/10 lónál tekinthetjük a leírt eseteket sikeresnek. Ebből 6/10 lónál a műtét előtti vagy a feletti aktivitás (definíció szerinti siker), 3/10 lónál nagy mértékű javulás (definíció szerinti javult kategória), míg egy esetben (1/10) nem volt javulás (definíció szerint változatlan) tapasztalható. A három javult eset jelenleg még rehabilitációját tölti, ezért nem kizárt, hogy idővel ők is a sikeres kategóriába kerülnek. Előadások listája A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt. |