Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A kutyák elülső keresztszalag szakadása átfogó vizsgálata: hajlamosító tényezők, kezelési stratégiák és műtét utáni fizioterápiás technikák
Michael, Georgia VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Sebészeti Tanszék
Témavezetők: Dr. Ipolyi Tamás, Dr. Biksi Otilia

Absztrakt:

Az elülső kereszteződő szalag szakadás (EKSZ) az egyik leggyakoribb ortopédiai elváltozás, és vezető kórok hátsó láb sántaság esetén. Jelen tanulmány lehetőséget nyújt az EKSZ rehabilitációs folyamatának átfogó elemzésére, három fő témára fókuszálva: hajlamosító tényezők, kezelési lehetőségek – konzervatív, avagy műtéti -, és posztoperatív fizioterápiás kezelés.

A tanulmány módszerét illetően egy online kérdőívet alkalmaz, melyet olyan kutyatulajdonosoknak küldtünk ki, amelyek kutyái EKSZ érintettek voltak. A válaszadók közül 56-an töltötték ki sikeresen a kérdőívet. Az eredmények alapján az látható, hogy az esetek 60.7%-ban degeneratív folyamatok, míg 26,8%-ban trauma áll az elváltozás hátterében. A hajlamosító tényezőket tekintve a fajtákat méret szerint csoportosítva, 62,2% nagytestű, 37,8% kistestű kutyáról van szó. A nemek szerinti megoszlás 39,3% hím és 60,7% nőstény, ebből 59,1% volt ivartalanítva és 61,8% ivaros. A túlsúlyos résztvevők aránya a következőképpen alakult: a túlsúlyosnak minősített kutyák aránya 28,6%volt, 50,0%-a volt fiziológiás súlyú, míg a tulajdonosok 21,4%-a pedig nem tudta megítélni kutyája kondícióját. A kormegoszlás a következő volt: 5,4% serdülő (2 év alatti), 28,6% felnőtt (2-5 év), 39,3% idősödő (6-9 év) és 26,7% idősek (10 évesek és idősebbek). Ami a kezelési megközelítést illeti, a válaszadók 89,3%-a választotta a műtéti megoldást, míg csak 10,7% választotta a konzervatív kezelést. Az egyes kezelések hatékonysága a következő: konzervatív kezelés: 33,3% sikeres és 66,7% sikertelen, sebészi kezelés: 90,0% siker és 10,0% sikertelen. A sebészeti technikák arányát és egyéni sikerességi arányát tekintve a megoszlás az alábbiak szerint alakul: a TPLO volt a leggyakrabban választott eljárás (70,0%), ezt követi az extracapsuláris szalagpótlás (20,0%) majd az intrakapszuláris szalagpótlás (2,0%). A TPLO sikerességi aránya 97,1%, az extrakapszuláris szalagpótlás 70,0%, az intrakapszuláris szalagpótlás pedig 0,0%. Végül a fizioterápia a rehabilitáció részét képezte a résztvevők 84,6%-nál. Ezek közül 56,8% számolt be teljes gyógyulásról (1. fokú sántaság), 34,1% enyhe diszkomfortról (2. fokú sántaság), 9,1% mérsékelt sántaságról (3. sántaság) számolt be.

Összefoglalva, ez a tanulmány azt találta, hogy a CrCLR-rehabilitációt követően 55,4% teljes gyógyulásról, 32,1% enyhe diszkomfortról és 12,5% közepes sántaságról számolt be. A dolgozat értékes betekintést nyújt a rehabilitációs folyamatba, és segíthet az állatorvosoknak és a tulajdonosoknak döntéseinek megalapozásában. A pontosság javítása érdekében azonban további kutatásokra van szükség nagyobb mintaszámmal, és az állatorvosi értékelések elengedhetetlenek a tulajdonosok elfogultságának és félreértelmezésének csökkentése érdekében.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.