Állatorvos szekciók

A D. immitis által okozott szívférgesség súlyos, életet veszélyeztető, szúnyog közvetítette kardiopulmonáris megbetegedés kutyákban, amely egyre gyakoribb kórkép mind a tengerentúlon, mind az európai országok területein, ezzel Magyarországon is. A betegség nevével ellentétben a kifejlett féreg elsősorban nem a szívben, hanem a tüdő artériákban telepszik meg és okoz károsodást. Előrehaladott esetben ez jobb szívfél elégtelenséget eredményez, ugyanis a férgek méretéből adódóan belenyúlnak a tüdő artériákon keresztül a jobb szívfélbe, súlyosabb esetben az üres vénába, kialakítva ezzel a vena cava szindrómát.

A megbetegedés megelőzésében fontos szerepet játszik az aktuális hazai előfordulás meghatározása, hogy információt kapjunk a kutyák fertőzésnek való kitettségéről, az időben megkezdhető védekezés érdekében. Ezért vizsgálatunk célja volt, hogy meghatározzuk a D. immitis fertőzés 2023-as magyarországi prevalenciáját kutyákban, valamint elvégezzük a diagnosztizálásra használt tesztek (Knott és ELISA) megbízhatóságának statisztikai összehasonlítását. Megállapítottuk ezeknek a teszteknek pozitív és negatív prediktív értékeit, valamint meghatároztuk szenzitivitásukat és a specificitásukat. Megvizsgáltuk, hogy a fertőzés előfordulása eltér-e az ország különböző területein, és függ-e az állatok nemétől és életkorától. A vizsgálat 2023. márciusától 2024. februárig tartott, ezalatt 1071 vérmintát gyűjtöttünk valamennyi vármegyét érintve, olyan kutyákból, amelyek megfeleltek a kutatásban való részvétel feltételeinek, miszerint az állat Magyarországon született és sosem járt külföldön, betöltötte a 12 hónapos életkort, valamint az elmúlt egy évben nem részesült makrociklikus laktonnal történő preventív kezelésben. A mintákból Knott és ELISA teszteket hajtottunk végre, továbbá PCR analízissel különítettük el a D. immitis és D. repens okozta pozitivitást, ugyanis az utóbbi is mikrofiláriák kialakítására képes.

Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a D. immitis prevalenciája Magyarországon 12,0%, míg a kevert fertőzésé, ahol D. repens is jelen van, 3,92%. A minták alapján a Knott-teszt specificitása 93,0%, szenzitivitása 80,0%, pozitív prediktív értéke 60,0%, negatív prediktív értéke pedig 97,0%. Az ELISA teszt esetében a specificitás 94,0%, a szenzitivitás 87,0%, a pozitív prediktív érték 67,0%, a negatív prediktív érték 98,0%. A szívférgesség előfordulását befolyásolja, hogy milyen jellegű területen él az állat, mennyi idős és hogy ivartalanított-e az egyed. Mindezek ismeretében elmondható, hogy a szívférgesség továbbra is endémiásan jelen van Magyarország teljes területén, valamint, hogy a kor előrehaladtával védekezés nélkül nő a fertőződés esélye. Emiatt elengedhetetlen szerepe van a praktizáló állatorvosoknak, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak, ezzel visszaszorítva a fertőződés, valamint a betegség kialakulását.