Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Strongylida-típusú peték újramegjelenési idejének vizsgálata ivermektinnel kezelt lovakban
Csanádi Lilla szigorló
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezetők: Dr. Joó Kinga, Dr. Farkas Róbert

Absztrakt:

Napjainkban a lovakat érintő parazitás fertőzések közül a strongylidák okozta parazitózisok a legelterjedtebbek, melyet főként a kis, és elvétve a nagy strongylidák okoznak. A féregtelenítésre használt hatóanyagokkal szemben kialakuló rezisztencia veszélye miatt fontos az anthelmintikumok hatékonyságának rendszeres ellenőrzése. Kutatásunk célja, a hazánkban is gyakran alkalmazott ivermektin hatékonyságának vizsgálata a strongylidákkal szemben, valamint a strongylida-típusú peték újramegjelenési idejének megállapítása ivermektinnel kezelt lovak esetében.

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Ménesének 53 angol telivér kancájától bélsármintát gyűjtöttünk, majd ivermektin (0,2 mg/ttkg) hatóanyagú készítménnyel (Noromectin paszta, Norbook Laboratories Ltd.) történt a kezelésük. Ezt követően a 2., 4., 5., 6. és a 7. héten ismét bélsármintákat vettünk. A strongylida-típusú peték grammonkénti számát (PPG) Mini-FLOTAC módszerrel határoztuk meg. A kezelés hatékonyságának értékelésénél Bayesi hierarchikus modellt alkalmaztunk.

A vizsgált 53 ló kezelés előtti bélsármintái közül 41-ben (77,36%) fordultak elő strongylida-típusú peték, az átlagos PPG érték 385 volt. A kezelés követő 2. héten a bélsár peteszámcsökkenés 99,9%(CI=99,8% – 100%), a 4. héten 98,61%(CI=98.,2% – 98,9%) az 5. héten 93,25% (CI=92.4% – 94%), 6. héten 79,2% (CI=77,8% – 80,7%) a 7. héten pedig 71,1% (CI=69,3% – 72,9%) volt.

A második héten kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy az ivermektinnel szemben a strongylidákban nem alakult ki rezisztencia. A strongylida-típusú peték újramegjelenési ideje a 6. héten következett be, hamarabb, mint, amit a hatóanyag bevezetésekor tapasztaltak (8-10 hét), ez pedig a rezisztencia kialakulásának előfutára lehet. Jelen eredmények kiemelik a bélsár peteszám meghatározás alapján történő féregellenes kezelések fontosságát, amellyel megőrizhető lehet az anthelmintikumok hatékonysága, továbbá felhívják a figyelmet a további rezisztencia vizsgálatok jelentőségére.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.