|
|||||||||||||||
|
Home
» Állatorvos szekciók
Állatorvos szekciókHuber Fanni Sára VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék Témavezetők: Dr. Mackei Máté, Dr. Neogrády Zsuzsanna A nyugati mézelő méhek számának globális csökkenése az elmúlt évtizedekben komoly fenyegetést jelent a mezőgazdaságra és az ökoszisztémára. A kaptárelhagyási szindróma, vagyis a Colony Collapse Disorder (CCD) világszerte leírt jelenség elsődleges jellemzője a dolgozó méhek számának csökkenése, miközben a család nem mutatja szembetűnő klinikai jeleit betegségnek. Kezdetben a kórképet kizárólag olyan okoknak tulajdonították, mint egyes paraziták (Nosema, Varroa) jelenléte vagy egyéb fertőző megbetegedések előfordulása. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a CCD egy összetett folyamat, melyért több tényező is felelős, többek között az éghajlatváltozás, környezetszennyezés, fertőzések és mindezek mellett kiemelt szerepe lehet az egyes növényvédő szereknek való kitettségnek is. A világ népességének növekedésével párhuzamosan növekvő élelmiszer- és takarmányigény a peszticidek széleskörű használatát indokolja. A leggyakrabban használt szerek közé tartoznak a neonikotinoidok, közöttük az acetamiprid, amely újabb generációs hatóanyagként kedvezőbb toxicitási profillal bír. Korábbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az acetamiprid számos fajban, így méhekben is oxidatív stresszt okozhat szubletális kitettség esetén is. Ugyanakkor kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a hatóanyag hogyan befolyásolja a zsírsav-anyagcserét. Mivel a foszfolipidek és különösen a molekulákba épült zsírsavak döntő szerepet játszanak a sejtmembrán szerkezetében, a méhek központi idegrendszerében az oxidatív egyensúly felborulása mellett, a zsírsav-anyagcsere megváltoztatása is potenciálisan veszélyeztheti a sejtek életképességét. Munkánk során az acetamiprid zsírsav profilra gyakorolt hatásait vizsgáltuk. A méhek cukorszirupba kevert hatóanyagot fogyasztottak 48 órán keresztül. Ezt követően az agydúcot sztereomikroszkóp segítségével, folyamatos hűtés mellett boncoltuk, majd a mintákat homogenizáltuk és gázkromatográfia-tömegspektrometria (GC-MS) módszerrel határoztuk meg a 15 legnagyobb mennyiségben jelen lévő zsírsav mennyiségét. Kutatásunk során a laurinsav (C12:0), mirisztinsav (C14:0), palmitinsav (C16:0), sztearinsav (C18:0) és alfa-linolénsav (C18:3; n-3) koncentrációjának jelentős növekedését figyeltük meg a nem kezelt, kontroll méhekhez képest. Az össz-zsírsav, valamint a többszörösen telítetlen (PUFA) és telített zsírsavak (SFA) koncentrációja szintén nőtt. Továbbá, az említett zsírsavak arányában is szignifikáns változások voltak megfigyelhetőek. E változások arra utalnak, hogy az acetamiprid által kiváltott hatások nem csak a kutatócsoportunk által már leírt redox-homeosztázissal kapcsolatos változásokat, hanem lipid metabolizmust érintő hatásokkal is jár a központi idegrendszerben. Eredményeink segíthetik a neonikotinoidok által kiváltott káros folyamatok jobb megértését méhekben, mely mind alapkutatási, mind alkalmazott tudományi és agrárstratégiai szempontból kiemelt jelentőséggel bír az új védekezési lehetőségek jövőbeni kidolgozása kapcsán. Előadások listája A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt. |