Állatorvos szekciók

Megállapítások: Az agarak izmai más fajtákhoz képest több (80%-100%) IIa típusú gyors összehúzódású rostot tartalmaznak, amelyek inkább anaerob anyagcserére támaszkodnak, mint az I típusú lassú összehúzódású rostok, amelyek inkább aerob anyagcserére támaszkodnak, más kutyafajtákhoz képest. A legtöbb kutyafajta futás közben nem képes a maximális oxigén felfogyasztási rátája (VO2max) felett futni. Ezek a tulajdonságok teszik az agarakat különleges futóteljesítmények elérésére, mint. pl. arra, hogy 100 m-t 5,33 másodperc alatt (67 km/h) fussák.

Célok: 1) Összehasonlítani az összes kutya futás előtti és utáni hematológiai, klinikai kémiai és vérgáz paramétereit. Vizsgálni kívántuk ezeknek a paramétereknek a változásait a kutyák mérete, kora, és testtömeg alapján is. 2) Összehasonlítani a laboratóriumi paramterek változását a futó teljesítményekkel. Célunk olyan paramétert keresni, amely változása mutatja a kutyák futóteljesítményét. A klinikai paraméterek (testhő, pulzus, légzés), vagy a laboratóriumi paraméterek közül kívántuk a teljesítményt legjobban mutatót kiválasztani.

Anyag és módszer: Összesen 35 kutyát vizsgáltunk, ebből 27-nek lett értékelhető eredménye (9 kan, és 18 szuka). A kutyák terepen átlagosan 400 m-t futottak. A kutyák átlagos marmagasságuk 68 cm, testtömegük 28,59 kg volt. A mintagyűjtések Jászberényben, Zsámbékon és Csorváson történtek. Vérmintákat vettünk a futás előtt, majd azután 5 perccel, és ezt követően 40 perc és 1 óra között. Felvettük az össze időpontban mért klinikai adatokat (szívverés- és légzésszám, hőmérséklet. Továbbá a vérmintákban mértük a rutin hematológiai paramétereke ADVIA 2120-as automatával, valamint a vérgáz és elektrolit-értékeket ABL80-Flex analizátorral, és a biokémiai paramétereket Becmann Coulter 460-as biokémiai automatával.

Eredmények: A hematológiai paraméterek közül mindegyikben volt szignifikáns változás a 3 időpontban mért értékekben, kivéve az eosinophil granulocyta- és a thrombocyta-számban. Kifejezett eltérés a Ht-érték emelkedésének következtében alakultak. Az átlagok a futás előtt, 5 perccel és 40-60 perccel a futás után az alábbiak: 54, 71 és 53%. A biokémiai paraméterek közül csak a laktát-dehidrogenáz értékek nem mutattak változást, ugyanakkor, a változások a normál-értéktartományon belül maradtak. A sav-bázis paraméterek közül a normálérték tartományon túli változást a pH, a HCO3-, a BE, laktárértékek mutattak. Laktát-értékek futás előtt, 5 perccel és 40-60 perccel a futás után az alábbiak: 1,03, 12,69 és 1,84 mmol/l. A vérgáz és elektrolit paraméterek közül csak a káliumion-érték nem mutatott változást. A klinikai mutatók közül egyik sem, azonban a Ht-, és a laktátértékek változása összefüggésbe volt hozható a futóteljesítménnyel.

Összefoglalás: Az agarak futásakor szignifikáns változások alakulnak ki a vérben, ugyanakkor, ezek többnyire nem lépik túl a normálérték tartományt a Ht-, és a laktát-értékek kivételével. Ezek a mutatók ugyanakkor, a futóteljesítményt is jelezhetik.