|
|||||||||||||||
|
Home
» Biológus szekció
Zoológus/Biológus szekcióSzilágyi Sarolta III. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Tanszék Témavezetők: Dr. Ódor Péter, Horváth Csenge Veronika, Dr. Kövér Szilvia Közép-Európában az elmúlt két évszázadban a vágásos üzemmód (VÜ) dominálta az erdőgazdálkodást, amely homogén, egykorú erdőállományokat hoz létre nagy intenzitású zavarást jelentve az erdei életközösségek számára. Ezzel szemben az örökerdő üzemmód (ÖÜ) fenntartja a folyamatos erdőborítást és többkorú, heterogén szerkezetű erdőket eredményez. Magyarországon a VÜ aránya az erdőterületek 90%-át, míg az ÖÜ alig 5%-át teszi ki (ide sorolva az átmeneti üzemmódot is), de összhangban a nemzetközi törekvésekkel az ÖÜ arányának növekedése várható a közeljövőben. Emiatt különösen fontos feltárni a két üzemmód közötti ökológiai különbségeket. A kutatás célja a VÜ és az ÖÜ aljnövényzeti diverzitásának és fajösszetételének összehasonlítása a Mecsek két erdőtömbjében. Két mintaterületen (egy VÜ-ban és egy ÖÜ-ban) összesen 40 mintaponton vizsgáltuk az aljnövényzet összetételét és diverzitását. Ennek során az összes lágyszárú és az 50 cm magasság alatti fásszárú egyedeket vettük figyelembe. Az adatelemzéshez általános lineáris modelleket, ordinációs módszereket és PERMANOVA tesztet alkalmaztunk. Több szempont szerint is eltér az ÖÜ és a VÜ aljnövényzeti szintje. A VÜ-ben magasabb a fajszám és a borítás, valamint magasabb a lombkorona záródáshiány mértéke (amely a diffúz fény mennyiségére ad egy közelítő értéket). Zárterdei fajok nagyobb relatív frekvenciával fordultak elő az ÖÜ-ben, míg a VÜ-ben a bolygatástűrő, generalista és nyílt vegetációban előforduló fajok jelentek meg magasabb arányban. Összességében elmondható, hogy az ÖÜ-ben nagyobb arányban fordultak elő erdei fajok. Az egyéves, illetve évelő lágyszárúak aránya a VÜ-ben volt magasabb. Az ÖÜ-ben nagyobb relatív frekvenciával fordultak elő graminoid és fásszárú fajok (fák, cserjék, félcserjék a szeder (Rubus fruticosus agg.) kivételével). A szeder jelenlét aránya jelentősen nagyobb volt a VÜ-ben. Az ordináció alapján a két gazdálkodási mód aljnövényzeti összetétele részben átfed, viszont a PERMANOVA elemzés szignifikáns eltérést (p=0,003) mutat ki közöttük. Az eredmények fényében elmondhatjuk, hogy az ÖÜ hatékonyabban tartja fent a természetes erdők szerkezeti jellemzőit, mint a VÜ. Az ÖÜ-ben nagyobb arányban fordulnak elő erdei fajok, míg a VÜ-ben a bolygatástűrő és generalista fajok gyakoribbak. Az ÖÜ jobban megőrzi a vegetáció faji- és funkcionális összetételének erdei jellegét, ezáltal hatékonyabb lehet a biodiverzitás megőrzésében. Előadások listája |