Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2024.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
» Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Biológus szekció

Zoológus/Biológus szekció

Genotoxikus hatások vizsgálata mikronukleusz teszttel városi környezetben élő kockás siklókon (Natrix tessellata)
Molnár Szonja Szilvia III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Mészáros Boglárka, Dr. Szűts Tamás

Absztrakt:

Az emberi populáció rohamos növekedése a városiasodás folyamatának fokozódását, valamint a természetes élőhelyek feldarabolódását és degradációját, ezáltal pedig a biodiverzitás csökkenését eredményezi. A városi élőhelyekre az emberi tevékenységekből származó genotoxikus hatású szennyező anyagok magas koncentrációja jellemző. Ezen genotoxikus vegyületek olyan szennyező anyagok, melyek az élő szervezetek genetikai anyagát károsítják. A folyamat során kialakuló deformált sejtmagok és mikronukleuszok fontos biomarkerek a genotoxikus anyagok hatásainak kimutatásában és jól alkalmazhatók különböző szennyező anyagok vagy környezeti tényezők DNS károsító hatásának felmérésére.

Kutatásunk során, a Balaton partján élő kockás sikló (Natrix tessellata) populációkban mikronukleusz teszt segítségével vizsgáltuk a siklókat érő genotoxikus hatás mértékét. Célunk az volt, hogy kiderítsük, hogy egy intenzív városiasodással és emberi tevékenységgel jellemezhető élőhelyen mely tájhasználati, lokális és lineáris struktúrákkal kapcsolatos környezeti változók befolyásolhatják az egyedeket érő genotoxikus hatás érvényesülésének mértékét.

Vizsgálatunk során, 25 mintavételi helyszínen 3-3 egyedtől vettünk vérmintát. A genotoxikus hatás becsléséhez minden egyed esetében meghatároztuk az 1000 vörösvérsejtben előforduló normális sejtmagot, deformált sejtmagot és mikronukleuszt tartalmazó sejtek arányát. A mintavételi helyeket tájhasználati szinten a települések belterületével, illetve a városi területek, utak, valamint vízi növényzettel borított területek méretével, míg lokális szinten a vegetáció borítottságával, a partot borító mesterséges kövezés területével, illetve a kikötők nagyságával jellemeztük. A lineáris struktúrák hatását az élőhelyhez legközelebbi út, a főút, valamint a vasúttól való távolsággal becsültük meg.

Predikciónkkal ellentétben, tájhasználati skálán a vízi növényzet borítottságának mérete pozitív, míg a városi területek mérete marginálisan szignifikáns, negatív összefüggést mutatott az abnormális sejtmagok számával. Emellett tájhasználati skálán a vízi növényzet borítottság mérete, illetve lokális szinten a vegetáció borítottság is pozitív összefüggésbe hozható a vérsejtekben megtalálható mikronukleuszok számával. Feltételezéseink szerint a vízi növényzet képes kiszűrni és magában felhalmozni a tóba bemosódó szennyező anyagokat. Ebből adódóan a több nádassal borított területen élő siklókban a táplálékláncon keresztül nagyobb mértékben akkumulálódnak a genotoxikus hatású vegyületek.

Összességében elmondható, hogy a fokozott emberi tevékenységből eredő, genotoxikus hatású szennyező anyagok a kockás siklók szervezetében felhalmozódnak, melyek így megfelelő bioindikátor fajként szolgálhatnak a természetes élőhelyeket érő genotoxikus hatású szennyező anyagok jelzésére.



Előadások listája