Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2024.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
» Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Biológus szekció

Zoológus/Biológus szekció

Az özönnövény-borítás hatása homoki parlaggyepek fenológiájára
Horváth Levente Áron III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Lengyel Attila, Dr. Kis János

Absztrakt:

Az emberiség az elmúlt 100 év során elképesztő mértékben átalakította környezetét. A klímaváltozás, különböző, nem őshonos fajok betelepítése, és a mindenhová eljutó rakományok „potyautasaiként” utazó élőlények miatt az őshonos társulásokba megérkeztek a „betolakodók”. A növények esetében ezek az invazív fajok elsősorban gyors reprodukciójuknak, tág tűrőképességüknek és eltérő fenológiájuknak köszönhetően nőttek őshonos versenytársaik fölé. Magyarországon az egyik legjobb példák erre a Észak-Amerikából betelepülő selyemkóró (Asclepias syriaca) és magas aranyvessző (Solidago gigantea). Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ez a két faj megváltoztatja-e egy homokparlaggyep virágzási fenológiáját az egész év folyamán, tehát az invazív növény hatására az őshonos fajoknak elcsúszik-e a virágzási periódusa. Ehhez kvadrátpárokat alkalmaztunk, az egyik kvadrátban nem voltak jelen az invazív fajok, míg a másikban ők adták a fő borítást. A fajokat felosztottuk 4 kategóriába: korai egyévesekre, korai évelőkre, késői egyévesekre és késői évelőkre. A selyemkóró jelenléte pozitívan hatott több korán nyíló évelő faj (pl. Poa angustifolia) virágzó tőszámára, míg sok kései egyévesre (pl. Xeranthemum annuum) negatívan hatott. Ez annak köszönhető, hogy a selyemkóró tövek viszonylag későn és alacsony denzitással jelennek meg, emiatt a korán nyíló fajokat nem árnyékolják le, viszont felnyitják az őshonos gyepet. Később viszont már az invazív faj tövei leárnyékolják a későn nyíló fajokat. A magas aranyvessző sok korán nyíló faj (pl. Viola arvensis) virágzó tőszámára pozitívan hatott, de köszönhetően a faj magas denzitásának, a későn nyíló évelő fajokra negatív hatása van, főleg a Caryophyllaceae családra. Összességében a magas aranyvesszőnek sokkal több faj virágzó tőszámára volt hatása, mint a selyemkórónak. Fenológiai eltolást egy esetben sikerült észlelni, a selyemkóró miatt a Cerastium semidecandrum később hozott virágot. A magas aranyvessző esetében ezt nem sikerült kimutatni egy fajjal kapcsolatban sem.



Előadások listája