Szekciók

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az köz- és állategészségügy egyik legsúlyosabb globális kihívása, amelynek kialakulásában az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok jelentős szerepet játszanak. Az Escherichia coli kiemelt indikátor baktérium az AMR monitorozásában, mivel egyaránt képes kommenzalista és patogén baktériumként megjelenni és számos rezisztenciagént hordozhat, amelyeket nagyon gyakran képes horizontális géntranszfer útján átadni. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy a hazai, nagy létszámú sertésállományokból izolált multirezisztens E. coli törzsek rezisztenciaprofilját feltárjuk, különös tekintettel a kiterjed spektrumú β-laktamáz (ESBL) termelésre.

Összesen 203 baktérium törzset vizsgáltunk fenotípusos módszerekkel, amelyek közül 110 db béta-laktamáz-, illetve 127 db ESBL-termelőnek bizonyult. Az új generációs szekvenálást 116 izolátum esetén végeztük el, amely során 82 különböző rezisztenciagént azonosítottunk, összesen 5427 előfordulással. Az ESBL-termelésért felelős gének közül a CTX-M és TEM család tagjait sikerült kimutatnunk, míg a fenotípusosan pozitív, de genotípusosan ESBL-negatív törzsekben az ampC és ampH gének okozta β-laktamáz termelés magyarázta az eredményeinket.

Az egyéb rezisztencia-mechanizmusok közül meghatározó volt az aminoglikozid-modifikáló enzimek (aadA, APH), a tetraciklin-rezisztencia gének (tet(A), tet(B)) jelenléte, a fluorokinolonokkal szembeni célpontvédelem (qnrB5) és efflux pumpák, valamint a polimixinekkel szembeni kromoszómális (pmrF, eptA, ugd) és plazmid-mediált (mcr-1) mechanizmusok jelenléte. A trimetoprim-szulfametoxazol rezisztencia hátterében dfrA1, dfrA5, sul1, sul2 géneket azonosítottunk, míg a makrolid és fenikol rezisztencia elsősorban mobilis mphA, mphB, floR, catI génekhez kapcsolódott. Az efflux pumpa gének és regulátor gének széles körű kromoszómális előfordulása a rezisztencia-alapmechanizmusok és a környezeti stresszválasz integrált szerepére utal.

Eredményeink alapján a hazai sertésállományokban jelen lévő multirezisztens E. coli baktérium populációk olyan komplex genetikai génkészletet hordoznak, amelyben a mobilis rezisztenciagének és a kromoszómális adaptív mechanizmusok egymást erősítve biztosítják a törzsek fennmaradását. Mindezek nemcsak állategészségügyi szempontból jelentenek kihívást, hanem zoonotikus kockázatot is hordoznak, kiemelve a folyamatos monitorozás és az antibiotikum-használat visszaszorításának fontosságát.