Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2025.
» Szekciók
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Szekciók

Szekciók

Zoonotikus baktériumok előfordulása és antimikrobiális érzékenysége kőbányai kutyafuttatók talajmintáiban
Féli Laura V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Paliczné Kustán Bianka, Dr. Kerek Ádám

Absztrakt:

A városi kutyafuttatók talaja potenciális rezervoárja lehet különböző zoonotikus kórokozóknak, ami egyben az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fenntartásához és terjesztéséhez is hozzájárulhat. A vizsgálat célja a Budapest X. kerületében található kutyafuttatók talajának mikrobiológiai feltérképezése volt, különös tekintettel az Enterococcus spp. törzsek, azon belül is a vankomicin rezisztens (VRE) törzsek jelenlétére és ezek antibiotikum-érzékenységi profiljára. Vizsgáltuk továbbá a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek, Salmonella spp., Campylobacter spp. és kiterjedt spektrumú béta-laktamáz (ESBL) termelő baktériumtörzsek előfordulásának a gyakoriságát.

A mintavétel szezonálisan történt (ősz, tavasz, nyár). Összesen 19 kutyafuttatóból gyűjtöttünk talajmintákat, helyszínenként ≥5 ponton (itató környéke, ürülék környéke, ülőhelyek környéke, szárazabb területek stb.). Minden szezonban 150 minta került feldolgozásra. A minták feldolgozása szelektív és differenciáló táptalajokon történt, az Enterococcus spp. fajok fajazonosságát MALDI-TOF vizsgálattal igazoltuk, majd minimális gátló koncentráció (MIC) meghatározást végeztünk köz- és állategészségügyi szempontból fontos antibiotikum hatóanyagokra.

Az őszi mintákban azonosítottuk a legmagasabb előfordulási arányt Enterococcus (136/150), VRE (80/136), MRSA (86/150), Campylobacter (77/150) és Salmonella (20/150) esetén egyaránt. Tavasszal a VRE előfordulása 11 esetre esett vissza, Campylobacter nem volt kimutatható; nyáron pedig a VRE és a Salmonella nem fordult elő, a Campylobacter pedig 23 mintában jelent meg; az ESBL-termelő törzsek összességében ritkák voltak és mind a Klebsiella–Enterobacter–Citrobacter csoportba tartozott. A legmagasabb terhelés a kutyaürülékhez és a szárazabb területekhez kötődött. Az Enterococcus fajok esetén a „kritikusan fontos” szerek többségénél a MIC₅₀/MIC₉₀ értékek a klinikai határértékek alatt helyezkedtek el. Ugyanakkor vankomicin esetén a nem-vad-típusú törzsek eltolódása volt jellemző; ami összhangban állt a fenotípusos képpel is (7,2% rezisztencia, 32,0% csökkent érzékenység).

A kutyafuttatók talaja több, köz- és állategészségügyi szempontból releváns kórokozónak lehet a rezervoárja. Az Enterococcus populációban a legtöbb hatóanyag megőrizte a hatékonyságát, de a vankomicin-eloszlás eltolódása a célzott VRE-szűrés, módszertani megerősítés és stewardship intézkedések szükségességét jelzi.



Előadások listája