Szekciók

A növekvő húsfogyasztás jelentős környezeti terheléssel és állatjóléti problémákkal jár, ennek mérséklésére pedig egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív fehérjeforrások, főleg a növényi-alapú húshelyettesítők és analógok. Szélesebb körben való elterjedésüket azonban gátolja az alacsony fogyasztói elfogadottság. Az iskolai étkeztetésnek többek között fontos szerepe van a fiatalok étkezési szokásainak és szemléletének formálásában is. Kutatásom célja a diákok ételpreferenciáinak megismerése annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntarthatóbb közétkeztetés kialakításához.

Az adatokat papír alapú kérdőívvel gyűjtöttük, mely 20 kérdést tartalmazott, és a legtöbb ötfokú Likert-skálán biztosított lehetőséget a válaszadásra. A kérdőívet 815 fő töltötte ki. A kérdések az iskolai étkeztetéssel való elégedettségre, a különböző ételek/ételkategóriák kedveltségére, illetve az egészségességgel és fenntarthatósággal kapcsolatos percepciójára voltak kíváncsiak, továbbá a hús és a hüvelyesek fogyasztásának gyakoriságát vizsgálták. A begyűjtött adatokat Excelben rögzítettem, majd leíró statisztikákat készítettem. A statisztikai kimutatásokat JASP-ben elemeztem.

A kedveltségi pontszámok azt mutatják, hogy a növényi alapú húshelyettesítőket nagyon kevesen kedvelik. Nem kaptak sokkal több pontot a hüvelyesek és a zöldségek, illetve a gyümölcsök sem, azonban a húsok és a tejtermékek kimagaslóan kedveltek, egyetemben az édességekkel és a tésztaételekkel. A felmérésben részt vevő gyerekek 73%-a naponta fogyaszt húst, és csak 5%-uk fogyaszt napi szinten hüvelyeseket. A hüvelyeseknél szignifikáns pozitív korreláció mutatkozott a fogyasztási gyakoriság és a kedveltség között, továbbá akik kedvelik a vegetáriánus ételeket, azok gyakrabban egészségesebbnek és fenntarthatóbbnak is tartják azokat. A lányok általában nyitottabbak a növényi alapú húshelyettesítőkre, ezzel szemben a fiúk egyértelműen a húsos ételeket preferálják. Az eredményekből az is látszik, hogy az általános elégedettséget elsősorban az ízletesség határozza meg, ezért ennek javításával jó eséllyel növelhető lenne a húsmentes ételek elfogadottsága is a közétkeztetésben, mely hozzájárulhatna a fenntarthatóbb étrend kialakításához.

A húsfogyasztás mindennapos, a növényi fehérjék elfogadottsága alacsony, ami a közétkeztetés jelenlegi, fenntarthatósági céljaival ellentétes. A kedveltség inkább csak az étel egészséges mivoltával függ össze, mintsem a fenntarthatóságával, ami ismeretbeli hiányosságokra utal. Ennek céljából szemléletformálásra lenne szükség. A fenntarthatóbb iskolai étkeztetéshez érdemes lenne olyan opciókat kínálni a fiataloknak, melyek az ő ízpreferenciáihoz illeszkednek. Ez kulcsfontosságú lehet a következő generációk étkezési kultúrájának kialakításához.