Szekciók

Az Enterobacteriaceae család világszerte elterjedt tagjai, köztük a Shigella flexneri és bizonyos Escherichia coli törzsek, jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek gasztroenteritiszt kiváltó képességük révén. Kórokozó képességük egyik fő faktora a Shiga- és Shiga-szerű toxinok termelése. A hagyományos antibiotikum kezelés ilyen esetekben gyakran ellenjavallt, hiszen az fokozhatja a toxinok által indukált szövetkárosodást és elősegítheti az antimikrobiális rezisztencia kialakulását. Ismert, hogy a gazdaszervezet furin proteáza vírus glikoproteinek és bakteriális toxinok aktiválása révén hozzájárul ezen kórokozók virulenciájához.

Kutatásunk célja annak megállapítása volt, hogy vajon a furin gátlásával lehet-e mérsékelni a toxin-mediált bélfertőzések sejtkárosító hatásait in vitro. MI-1851 és MI-2415 furin gátlószereket teszteltük emlős sejtvonalakon (IPEC-J2 és MDCK) a protektív hatás értékelésére. A sejtkultúrákat Shigella flexneri, EHEC vagy EPEC törzsekkel fertőztük meg 2, illetve 6 órás inkubációs idővel. A sejtek életképességét CCK-8 esszé segítségével értékeltük, míg a gyulladásos válasz mértékét IL-6 és IL-8 citokinek ELISA-alapú kimutatásával határoztuk meg. Az oxidatív stresszt extracelluláris H2O2-szint mérésén keresztül vizsgáltuk Amplex Red módszerrel.

Eredményeink igazolták, hogy a 6 órás EHEC-, EPEC- és Shigella flexneri-fertőzés jelentős sejtpusztulást eredményezett, azonban az MI-1851 és MI-2415 kezelések nagymértékben javították a sejtek túlélését, valamint szignifikánsan csökkentették a proinflammatorikus citokinek (IL-6, IL-8) termelődését EHEC- és Shigella flexneri-fertőzésben. Ezzel szemben EPEC fertőzés esetén nem volt kimutatható protektív hatás, amely összhangban áll a kórokozó eltérő patogenitásával. Mindkét inhibitor mérsékelte az oxidatív stresszt, legeredményesebben a Shigella flexneri-fertőzés esetén.

Kimutattuk tehát, hogy a furin gátlásán keresztül mérsékelni tudjuk a toxin-indukálta sejtkárosodást és gyulladásos választ bizonyos enterobakteriális fertőzések in vitro modelljeiben. A proteázok célzott modulációja ígéretes stratégiát jelenthet az antibiotikum-felhasználás mérséklésére, a rezisztencia terjedésének visszaszorítására, valamint a súlyos gasztrointesztinális kórokozók elleni terápiás lehetőségek bővítésére.