Szekciók

Lovakban ritka a csípőízület ficama és a diagnózist tovább nehezíti a kevés rendelkezésre álló szakirodalmi adat. A legtöbb publikáció pónikra vonatkozik, kifejlett lovakról minimális információ érhető el.

​Tanulmányunk fő célja, hogy segítse a csípőízület ficamának felismerését lovakban, képalkotással vagy boncolással diagnosztizált esetek kórelőzményének, klinikai megjelenésének és sántaságának részletes leírásával.

​Az adatokat egy strukturált kérdőív segítségével gyűjtöttük, melyet olyan állatorvosoknak küldtünk el, akikről tudtuk, hogy diagnosztizáltak csípőízület ficamot kifejlett lovakban. A gyűjtött adatok kiterjedtek a kórelőzményre, a fizikális- és mozgásvizsgálatra, diagnosztikai képalkotásra, kimenetelre és a kórbonctani vizsgálat eredményére. Leíró statisztikát alkalmaztunk.

Tizenkét lóról gyűjtöttünk részletes információt. Öt ló mutatott idült sántaságot (időtartam: ≥4 hónap – 4 év, átlag 16 hónap). Két ló szubakut sántaságot mutatott, mely 1 hete, illetve 3 hónapja tartott (átlag: 7 hét). Öt ló esetén néhány órája, illetve néhány napja jelentkezett a sántaság. Egy lóban altatásból történő ébredés során keletkezett a sérülés. Öt ló esetén rutin, mindennapi mozgás (pl. bakolás vagy ugrás) után jelentkezett a sántaság, hat lónál nem észleltek a sántaság kezdetéhez köthető eseményt.

Az érintett oldal gluteus, biceps femoris és quadriceps izmok atrófiája hat lóban volt megfigyelhető, valamennyi szubakut vagy idült sántaságot mutatott. Lágyszöveti duzzanatot két akut esetben detektáltak. Nyolc ló rotálta a végtagot kifelé, ezekben a tuber calcanei proximalisabban helyezkedett el, mint az ellenoldali végtagon és csökkent a csípőízület passzív mozgástartománya. A nyolcból hat lóban rövidült a lépés caudalis fázisa. Nyolc lóban tapasztaltak hallható és/vagy tapintható crepitust. Az akut vagy szubakut tünetekkel vizsgált lovak nagyon súlyos, vagy nem teherviselő (7-8/8) sántaságot mutattak. Idült esetekben a sántaság súlyossága 3 és 7/8 között változott.

Valamennyi esetben ultrahang- és/vagy röntgenvizsgálat erősítette meg a diagnózist. Hét ló került elaltatásra a reménytelen kórjóslat miatt, egyet lenyugdíjaztak és négy lóról nem állt rendelkezésre információ.

Négy lóról készült kórbonctani vizsgálat. A csípőízület ficama mellet két lóban a ligamentum capitis femoris sérülését vagy szakadását figyelték meg.

Összefoglalva, lovak csípőízületi ficamjához gyakran társul a végtag kifelé fordítása, a tuber calcanei proximalis pozíciója, valamint a gluteus, biceps femoris és a quadriceps izmok atrófiája. A sántaság időtartama változó, órák vagy hónapok is lehet. Habár traumás sérülések következtében is kialakulhat csípőízület ficam, mindennapos mozgások is okozhatják ezt a kórképet. Eredményeink hozzájárulhatnak lovak csípőízület ficamának korai felismeréséhez és diagnózisához.