Szekciók

Napjainkban, az előrecsomagolt- és feldolgozott élelmiszerek széleskörű hozzáférhetősége miatt az endokrin-diszruptorok témája egyre gyakrabban kerül előtérbe az élelmiszeripar, kozmetikai termékek, és az állategészségügy vonatkozásában. Emiatt a többféle endokrin-diszruptornak való együttes környezeti kitettség jelenleg egy hangsúlyozottan vizsgált kérdéskör mind a humán-, mind az állatorvostudományban, ennek ellenére a vegyületek kombinált hatása mindmáig alulkutatott.

Jelen in vitro vizsgálatunkkal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kombinált endokrin-diszruptor expozíció miként, illetve milyen mértékben befolyásolja az ösztrogénreceptor-β, a pajzsmirigyhormon-receptor-α és a pajzsmirigyhormon-receptor-β expresszióját kisagyi szemcsesejtekben. Mivel az emberek és állatok egyaránt folyamatosan ki vannak téve ismert, valamint feltehetően azonosítatlan-, mesterséges és természetes eredetű endokrin-diszruptorok százainak, célunk az volt, hogy rávilágítsunk ezen anyagok kombinált hatásaira izolált primer sejttenyészetekben, négy mindennapi endokrin-diszruptor segítségével.

Méréseink egyértelműen igazolták, hogy a kombinált endokrin-diszruptor kezelés erősen befolyásolta a vizsgált sejtkultúrák mRNS- és fehérjeexpresszióját in vitro. Amíg a négy endokrin-diszruptor (biszfenol-A, zearalenon, kámfor és arzén) egyértelműen módosította az ösztrogénreceptor-β, a pajzsmirigyhormon-receptor-α és a pajzsmirigyhormon-receptor-β mRNS expresszió szintjeit, a fehérjeszintű változások sokkal kevésbé voltak kifejezettek. Eme eltérés poszt-transzkripciós szabályozási mechanizmusok szerepére utal, amelyek képesek a transzláció szintjén tompítani a változásokat.

Az összeadódó, szinergista toxicitásra vonatkozó feltételezéseinkkel ellentétben a több endokrin-diszruptornak való együttes expozíció nem okozott erősebb receptor-expressziós változásokat, mint az önálló kezelések. Ehelyett bizonyos kombinációk antagonisztikus, feltehetően egymást kölcsönösen gyengítő hatásokat mutattak, ami egyfajta „kioltási” jelenségre utal, amelyben bizonyos vegyületek hatásai ellensúlyozták más diszruptorok befolyását. Jelen tanulmányban e váratlan jelenséget okozó lehetséges mechanizmusokat tárgyaljuk, valamint felvetjük annak a lehetőségét, hogy az arzén korlátozhatja a többi három vizsgált vegyület endokrin-diszruptív potenciálját.