Szekciók

A közétkeztetés élelmiszerbiztonsági szempontból különösen érzékeny terület, mivel nagyszámú, gyakran gyermek és idős korosztályhoz tartozó fogyasztó napi étkezését biztosítja. Az ő szervezetük fokozottan érzékeny az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel szemben, ezért a konyhai higiéniai állapot nyomon követése kiemelt fontosságú.

Dolgozatomban hat éven keresztül, 2019 és 2024 között gyűjtött mikrobiológiai adatok elemzését végeztem, amelyek 96 iskolai konyha higiéniai állapotát jellemezték. A vizsgálatok során összesen 8412 felület került mintavételre, élelmiszerrel érintkező (FCS) és élelmiszerrel nem érintkező (NFCS) kategóriákban. A higiéniai állapot értékeléséhez a mezofil aerob összcsíraszám (CFU/100 cm²) értékeit vettem figyelembe, határértéknek a 250 CFU/100 cm² alkalmaztam.

Az eredmények alapján a vizsgált felületek 12%-a bizonyult nem megfelelőnek. A legkritikusabb pontok a szállítóedények fedői (67% határérték felett), a mosogatómedencék (33%), valamint a dolgozók keze (15%) voltak, amelyek egyértelműen a tisztítási és kézhigiénés gyakorlat hiányosságaira utalnak. Ezzel szemben a tányérok, poharak és kisebb üzemi eszközök szennyezettségi aránya alacsony (4–8%) volt, ami a tisztítási rutinok szelektív hatékonyságát mutatja. Az idősoros vizsgálatok során egyes esetekben mérsékelt javulást jeleztek a hat év során, azonban más konyhák eredményei romlottak. Az intézmények közötti különbségek jelentősek, ami arra utal, hogy a higiéniai színvonal elsősorban helyi tényezőktől függ. Az eredmények évszakos bontásban is szignifikáns eltérést mutatnak. A nyári hónapokban a határérték feletti felületek aránya elérte a 40%-ot, míg télen jelentősen alacsonyabb értékeket kaptunk, ami jól tükrözi a hőmérséklet és páratartalom mikrobiológiai állapotra gyakorolt hatását. Az NFCS kategória mintái minden évszakban kedvezőtlenebb eredményeket mutattak, jelezve, hogy ezek tartósan gyengébb kontroll alatt állnak.

Az eredmények rávilágítanak, hogy a HACCP-rendszer formális megléte nem elegendő a higiéniai biztonság garantálásához. A gyakorlatban csak a következetes takarítási és fertőtlenítési protokollok, a célzott felületi ellenőrzések, valamint a dolgozók rendszeres higiéniai oktatása képes biztosítani a megfelelő színvonalat. A felmérés egyértelműen igazolja, hogy a kritikus felületek rendszeres mikrobiológiai vizsgálata, kiegészítve gyors módszerekkel (például a MicroTester alkalmazásával), hatékony eszköze lehet a konyhák állapotfelmérésének és a beavatkozási pontok kijelölésének.

Összességében a kutatás hozzájárul a közétkeztetés higiéniai színvonalának átfogó értékeléséhez, és tudományos alapot ad a döntéshozók és élelmezésvezetők számára a gyakorlat célzott fejlesztéséhez. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a higiéniai trendek nyomon követése, a dolgozók folyamatos képzése és a rendszeres monitorozás nélkülözhetetlen a biztonságos közétkeztetés megvalósításához.