|
|||||||||||||
|
Home
» Szekciók
SzekciókFövényesi Karina Szandra VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Dr. Palkovicsné Dr. Pézsa Nikolett Az intenzív sertéstartásban a nagy állománysűrűség és a technológiai tényezők által kiváltott stresszhatások elősegíthetik egyes bélrendszeri kórokozók, különösen az E. coli és a Salmonella fajok okozta fertőzések kialakulását. A patogének jelenléte a sertések bélbarrier integritásának károsodásához vezethet és fokozhatja az oxidatív stresszt is. Az emésztőrendszeri megbetegedések gyakran antibiotikumos kezelést igényelnek, súlyos esetben pedig elhulláshoz vezethetnek, ami a húsipar számára termeléscsökkenéssel és gazdasági kárral jár. Az antibiotikumok nem kellően megfontolt alkalmazása hozzájárulhat a rezisztencia növekedéséhez, emiatt az Európai Unió is szigorú szabályozást vezetett be az antibiotikumok felhasználására vonatkozóan, különös tekintettel a pro- és metafilaxisra élelmiszertermelő állatokan. A sertéságazat számára döntő fontosságú, hogy olyan természetes takarmány kiegészítőket keressen, amelyek hozzájárulnak a sertések egészséges bélrendszerének megőrzéséhez, vagy olyan hatással rendelkeznek, hogy egy fertőzés kialakulását követően is tudják természetes módon támogatni a szervezetet a betegség leküzdésében. Ígéretes jelölt lehet erre a flavonoid vegyületek közé tartozó kvercetin, melynek antimikrobiális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól számos szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Kutatásunk célja a kvercetin potenciális gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásának vizsgálata volt sertés vérből izolált perifériás vér mononukleáris (PBMC) sejteken. Patogén E. coli és Salmonella eredetű lipopoliszacharidokkal idéztünk elő oxidatív stresszt, illetve gyulladást a PBMC sejttenyészeten, majd vizsgáltuk a kvercetin lehetséges védő hatását. A kísérleteinkhez szükséges optimális kezelési feltételek meghatározásához a PBMC sejtek életképességét a CCK módszerrel mértük. A reaktiv oxigén származékok mennyiségét a DCFH-DA módszerrel követtük nyomon, az egyes proinflammatorikus citokinek (IL-6 és IL-8) termelődését pedig ELISA módszerrel határoztuk meg. Eredményeink igazolták, hogy az alkalmazott modell alkalmas az LPS által kiváltott gyulladás és oxidatív stressz vizsgálatára. Kísérleteinkkel bizonyítottuk, hogy a kvercetin, in vitro, 25 és 50 μM-os koncentrációban alkalmazva szignifikánsan csökkentette az E. coli, illetve S. Typhimurium által kiváltott oxidatív stresszt a PBMC sejtekben. A különböző eredetű LPS-ekkel sikerült megnövekedett IL-6 és IL-8 termelést előidéznünk, azonban a kvercetin gyulladáscsökkentő hatását nem sikerült kísérleteinkkel alátámasztani. A kutatásunk kiindulási alapot adhat egy fehérvérsejt-bélhámsejt ko-kultúra modell kifejlesztéséhez, melynek segítségével részletesebben vizsgálható az egyes takarmánykiegészítők hatása. Előadások listája |