Szekciók

A kutyák külső hallójárat-gyulladása (otitis externa, OE) a kisállatgyógyászatban egy gyakori és egyre nehezebben kezelhető betegség. Kialakulásában számos faktor játszik szerepet, gyakran Pseudomonas aeruginosa okozta másodlagos fertőzés súlyosbítja a klinikai képet. Az érintett állatok jelentős részénél hónapokig fennálló krónikus vagy visszatérő jellegű fülgyulladás alakulhat ki, a baktérium potenciális multirezisztenciája miatt a terápia gyakran nagy kihívást jelent. A P. aeruginosa számos állatfaj mellett az emberben is képes megbetegedést okozni, elsősorban nozokomiális (kórházi) fertőzések formájában. Bizonyított a baktérium zoonotikus és zooanthroponotikus potenciálja, tehát az állatról emberre és az emberről állatra történő terjedés lehetősége.

Vizsgálatunkban 70 db fültampon mintából nyert Pseudomonas aeruginosa izolátum genotípusos vizsgálatát végeztük el, az izolálás 67 esetben volt sikeres. A baktériumtörzseket a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék gyűjtötte 2023-2024 között olyan magyarországi kutyák hallójáratából, amelyeknél korábban P. aeruginosa által fertőzött otitis externát diagnosztizáltak. Teljes genomszekvenálás segítségével rezisztenciagéneket – azok számát, genomon belüli elhelyezkedését, átadhatóságát, törzsek közötti gyakoriságát és eltéréseit – térképeztünk fel.

Az izolátumonkénti rezisztenciagén-szám leggyakrabban 46-47 db volt, az OE kezelésének szempontjából fontos hatóanyagcsoportokra bontva pedig jellemzően 21-22 fluorokinolon-, 10 aminoglikozid-, 12 penam-, 13 cefalosporin-, 11 karbapenem- és 7 peptid-rezisztenciában szerepet játszó gént azonosítottunk. Az eltéréseket főként az OXA- és PDC-gének variánsai, illetve ritka gén-duplikációk adták.

A 67 szekvenált izolátum közül 64-ben azonosítottunk horizontális géntranszferrel átadható mobilis genetikai elemeket (MGE). Ezek közül 43 izolátumban – a teljes mintasor ~64%-ában – legalább egy rezisztenciagén MGE-hez volt köthető. Plazmidon kódolt rezisztenciagént három mintában találtunk (4., 25., 67. izolátum); mindhárom esetben a fluorokinolon-rezisztenciához kapcsolódó, ciprofloxacin-módosító enzimet kódoló CrpP gén volt jelen. Az izolátumonkénti összes rezisztenciagénhez viszonyítva a MGE-hez kötött gének aránya a következőképpen oszlott meg: 23 mintában 0%, 21 mintában 0–5%, 8 mintában 5–10%, 7 mintában 10–15%, míg 5 mintában >15% volt.

Jelen kutatás az egyik legnagyobb, hazai állategészségügyben végzett P. aeruginosa genomikai felmérés részét képezi, hozzájárulva az antimikrobiális rezisztencia (AMR) megértéséhez és új, célzott terápiás stratégiák kidolgozásához.