Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2025.
» Szekciók
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Szekciók

Szekciók

Kutya külső hallójárat gyulladásából 2010-2017 között gyűjtött Pseudomonas aeruginosa izolátumok genotípusos vizsgálata
Moravcsik Balázs Domonkos VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Veres Adrienn Mercédesz

Absztrakt:

A Pseudomonas aeruginosa széles körben előforduló Gram-negatív baktérium, ami képes a kutyák esetében krónikus külső hallójárat gyulladást (otitis externa) okozni. Ez a gyakran multirezisztens kategóriába eső kórokozó képes embereket is megfertőzni és akár állatról emberre terjedni. A baktérium biofilm képző képessége, virulencia faktorai és számos antimikrobiális rezisztencia mechanizmusa miatt az általa okozott fertőzés humán és állategészségügyi vonalon is nehezen kezelhető. A P. aeruginosa a többi prokariótához képest viszonylag nagy génkészlettel rendelkezik, ami számos rezisztencia mechanizmus kialakulását teszi lehetővé. Az antimikrobiális rezisztenciát eredményező gének feltérképezése segíthet a fenotípusos vizsgálatok eredményeinek genetikai hátterének megértésében és a rezisztencia gének esetleges horizontális terjedésének kockázatának becslésében.

Kutatásunk a Gyógyszertani és Méregtani Tanszéken zajlott. A vizsgálatokban felhasznált P. aeruginosa törzsek kutya krónikus külső hallójárat gyulladásos esetekből kerültek izolálásra 2010 és 2017 között. Összesen 59 darab izolátum génkészletét értékeltük. A baktériumokból kivont DNS-t Nanopore technológiával vizsgáltuk, ami a new generation sequencing (NGS) módszerek közé tartozik. A genomban lévő rezisztencia géneket ABRicate (CARD adatbázis) segítségével azonosítottuk.

Az 59 izolátumban 44-féle rezisztencia gént azonosítottunk, ami olyan szercsoporttal szembeni rezisztenciát okozhat, amit a társállatpraxisban rendszeresen használnak otitis externa kezelésére, vagy a humán egészségügyben kiemelt jelentőséggel bír (aminoglikozidok, cefalosporinok, fluorokinolonok, karbapenemek, peptidek). Ezen kívül meghatároztuk, hogy milyen mobilis genetikai elemek (MGE) találhatóak meg a baktériumok genomjában és azok milyen távol helyezkednek el a rezisztencia génektől. Összesen 188 esetben fordult elő rezisztencia gén mobilis genetikai elemhez kapcsoltan. Mindössze egy izolátum esetében volt 1000 bázispáron (bp)-n belül egy rezisztencia gén a legközelebbi MGE- hez képest. Huszonegy esetben 10.000 bp-n belül és 166 esetben volt 50.000 bp-n belül rezisztencia gén. Továbbá 6 izolátum esetében találtunk plazmidon kódolt CrpP gént, ami fluorokinolon rezisztenciáért felelős.

A kutatásban felfedezett plazmidon kódolt és a mobilis genetikai elemekkel összefüggő rezisztencia gének különösen aggályosak az antimikrobiális rezisztencia terjedése szempontjából.



Előadások listája