Szekciók

Magyarországon 2025 tavaszán öt szarvasmarha tartó üzem esetében mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Az itthoni kitörések közelében, azokkal nagyjából egy időben Szlovákiában is megállapították a betegséget, hat telep esetében. Magyarországon több, mint ötven éve ez volt az első FMDV-kitörés, amely komoly aggodalmakat okozott mind a hatóság, mind a gazdaság szereplőinek. Az epidemiológiai kockázatbecslés bár nem szolgál teljeskörű bizonyosságokkal, alapvető fontosságú lehet a járvánnyal szembeni, jövőbeli védekezés megszervezésében. Ha a ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenléte adott esetben állandósul, vagy gyakran kell kitörésekkel számolnia az európai döntéshozóknak, az epidemiológiai kockázatelemzés elengedhetetlen fontossággal fog bírni a jövő járványkezelésében.

Célunk az volt, hogy a magyarországi és szlovákiai kitörések adatait alapul véve modellezzük a vírus lehetséges terjedését a szél útján, aeroszol formájában, és valószínűségeket becsüljünk a vírus ezen úton történő terjedésével kapcsolatban. Ki szerettük volna mutatni, hogy egyes fertőződések hátterében bizonyos valószínűséggel állhat a szél általi, nem kontrollálható terjedési útvonal.

Módszerünk a következő volt: teleppárokat vizsgáltunk, amelyek közül az A-telepek voltak a víruskibocsátó telepek, a B jelzésű telepeket pedig vizsgálat alá vontuk, és az aeroszolos terjedési modellel becsültük, hogy napra vonatkozóan mekkora lehetett az állatok környezetében a levegő víruskoncentrációja. A B-telep környékén keringő légtömegek víruskoncentrációjának és az ott tartott fogékony egyedek számának felhasználásával becsültük a telep napi fertőződési kockázatát.

Munkánk során a NOAA HYSPLIT szimulációs modellt használtuk, amelyet világszerte használnak különböző részecskék levegőben való diszperziójának modellezésére. Két meterológiai adatbázis értékeit használtuk fel a 2025.02.25.–2025.04.19. időszakra vonatkozóan. Ezek a NOAA Global Forecast System (GFS) Modellel generált 0.25°-os felbontású, illetve az ECMWF Reanalysis v5 (ERA5) 31 km-es felbontású adatbázisai voltak.

Munkánk során szerzett tapasztalataink, illetve a kialakított modellezési környezet jövőbeli kitörések esetén segítséget jelenthet a hatósági intézkedéseket támogató kockázatbecslési tevékenységben.