Szekciók

A kutyák rendellenes viselkedésformái közül a viharfóbia kiemelt jelentőséggel bír. Nemcsak az állat jóllétét érinti, közvetett módon a tulajdonos életminőségére is hatással van. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy milyen arányban fordul elő a viharfóbia a kutyák körében, milyen tényezők állhatnak a hátterében, valamint a tulajdonosok és az állatorvosok milyen módon viszonyulnak hozzá. A vizsgálat két kérdőíves felmérésen alapult: az egyik kutyatartók (683 kitöltés), a másik pedig állatorvosok (58 kitöltés) körében zajlott. A kutyatartói kérdőív eredményei szerint a viharfóbia jelentős arányban (61,2%) fordul elő. Az örökbefogadott kutyák 71,6%-ánál tapasztaltak viharfélést a tulajdonosok, ezzel szemben a nem örökbefogadott kutyák esetében a viharfélés aránya csak 46,2% volt. Megfigyelhető, hogy a kor előrehaladtával egyre több kutyánál (10 év feletti kutyák 76,5%-ában) számolnak be viharfóbiáról a kutyatartók. Az ivartalanított állatoknál mindkét nemben közel 20%-kal több a viharfóbiás állat, mint az ivaros állatok között. A gazdák közel fele számolt be arról, hogy a kutya viharfóbiája őket is negatívan érinti: 14%-ukat kifejezetten megviseli, 24%-uk munkavégzését hátráltatja, míg 42%-uk aggódik ilyenkor az állatért. A válaszadók 36%-a fordult szakemberhez segítségért, azonban a többség (64%) nem élt ezzel a lehetőséggel. A tájékozódási szokások korosztályonként eltérnek: a fiatalabb gazdák elsősorban rövid videókat preferálnak, míg az idősebb korosztály inkább az előadásokat, a személyes konzultációt részesíti előnyben. Az állatorvosok 88%-a szerint a tulajdonosok tájékoztatásának legfontosabb módja a személyes konzultáció a rendelőben. Az állatorvosok körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a szakemberek nyitottak a további ismeretszerzésre, és többségük az online és a személyes továbbképzési formát is elfogadhatónak tartja. A kérdőívet kitöltő állatorvosok jellemzően (36,2%) közepes mértékben tartják naprakésznek a tudásukat a kutya viselkedésproblémákat illetően, de közel egyharmaduk (32,8%) inkább nem tartja a saját tudását naprakésznek. A 2020 után végzett állatorvosok körében nagyobb arányban jelent meg az alternatív és természetes módszerek preferálása (27%), míg a korábban végzett kollégák inkább a komplex, kombinált kezelési stratégiákat (26%) (gyógyszeres terápia, alternatív megoldások és viselkedésterápia együtt) részesítik előnyben. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a viharfóbia kezelése komplex feladat, amelyben a gazdák tudásának bővítése és a célcsoport-specifikus tájékoztatás kulcsfontosságú. A hatékony kezeléshez elengedhetetlen a szakemberek és tulajdonosok közötti együttműködés, valamint a korszerű, többcsatornás tájékoztatási formák alkalmazása. Az állatorvosok célzott továbbképzése, illetve a gazdák számára elérhető, korosztályhoz igazított információforrások biztosítása hozzájárulhat a probléma sikeresebb kezeléséhez, és hosszú távon javíthatja mind az állatok jóllétét, mind a gazdáik elégedettségét.