|
|||||||||||||
|
Home
» Szekciók
SzekciókCsorba Dorottya V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék Témavezető: Dr. Mag Patrik Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) napjaink egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi problémája. Kutyák körében a bakteriális bőrfertőzés az antibiotikum felhasználás leggyakoribb oka. Célunk, kutyák bőréből izolált Staphylococcus pseudintermedius törzsek fenotípusos érzékenységének meghatározása volt, a leggyakrabban alkalmazott antibiotikumokkal szemben. Kutatásunk során 131 db S. pseudintermedius izolátum fenotípusos érzékenységi vizsgálatát végeztük el, amelyből 10 törzs meticillin-rezisztens Staphylococcus pseudintermedius (MRSP) volt. Összesen 12 hatóanyag minimális gátló koncentráció (MIC) értékét határoztuk meg az izolátumokkal szemben. A meticillin-érzékeny (MSSP) törzsek esetén, az alábbi érzékenységet detektáltuk: az AMEG-D kategóriába sorolt trimetoprim-szulfometoxazol esetén a törzsek 79,3%-a, doxiciklin esetén pedig csupán 44,6%-a bizonyult érzékenynek. Az AMEG-C kategóriába sorolt amoxicillin-klavulánsav esetén az izolátumok 79,3%-a, cefalexin esetén 82,6%-a, gentamicin esetén 73,6%-a, amikacin esetén 92,6%-a, klindamicin esetén csupán 56,2%-a, míg florfenikol esetén 68,6%-a bizonyult érzékenynek. Az AMEG-B kategóriába tartozó cefovecin esetén a törzsek 86,7%-a, enrofloxacin és marbofloxacin esetén pedig csupán 44,6%-a, illetve 28,1%-a bizonyult érzékenynek. Fontos kiemelni, hogy utóbbi két hatóanyag esetén a törzsek további jelentős része (33,9%-a) mérsékelten érzékeny volt. Az AMEG-A kategóriába tartozó rifampicinnel szemben a törzsek 94,2%-a volt érzékeny. Az MRSP izolátumok esetén az amikacin és a rifampicin bizonyult a leghatékonyabbnak. Az érzékeny törzsek aránya előbbi esetén 60,0%, utóbbi esetén pedig 90,0% volt. Ezen kívül érdemes kiemelni a florfenikolt, amely hatóanyag esetén ugyan csak a törzsek 40,0%-a bizonyult érzékenynek, azonban a törzsek további 50,0%-a mérsékelten érzékeny volt. A többi hatóanyag esetén a törzsek több, mint fele rezisztensnek bizonyult. Összegezve, a legtöbb vizsgált hatóanyag MSSP okozta bőrgyulladások kezelésére továbbra is hatékony. A szájon át adható hatóanyagok közül az amoxicillin-klavulánsav és a cefalexin bizonyult a leghatékonyabbnak. MRSP izolátumokkal szemben az amikacin és rifampicin hatóanyagok bizonyultak a leghatékonyabbnak, emellett a florfenikol is felmerül potenciális alternatívaként. Aggasztó tendencia, hogy az AMEG-B kategóriába tartozó fluorokinolonokkal szemben a törzsek jelentős része már csak mérsékelt érzékenységet mutatott. Előadások listája |