Szekciók

A darazsak fontos szerepet töltenek be az ökoszisztéma szolgáltatásokban, leginkább a biológiai kontrollban predáció és parazitoidizmus folytán, miközben pollinátorként is működnek. Rendkívül alulkutatottak és keveset tudunk arról, miképp reagálnak az urbanizációra, ami egy prominens vezetője az entomofauna hanyatlásának. Így kutatásunkban arra fókuszáltunk, hogy ez a folyamat hogyan hat az üregbe fészkelő magányos darazsakra. Ehhez trap nesteket használtunk, amik lehetővé teszik az abundancia, a fajgazdagság, a zsákmánykompozíció és a természetes ellenségek vizsgálatát, és négy élőhelytípust hasonlítottunk össze: urbán és szuburbán parkokat, erdőszegélyeket, és mezőgazdasági területek szegélyeit. Az első kettő két különböző urbanizációs mértéket reprezentált, még az utolsó kettő referenciaként szolgált. Nyolc magyar várost mintáztunk: Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg.

Megvizsgáltuk az urbanizáció hatását a teljes abundanciára és a három táplálkozási csoport (növényevő rovarokra vadászók, pókokra vadászók és más üregbe fészkelő hártyásszárnyúak parazitoidjai) abundanciájára, a teljes fajgazdagság mellett. A helyi diverzitást az abundanciára és a fajgazdagságra alapozva becsültük, még az élőhelyek közösségeinek összetétele közötti eltérést PERMANOVA-val vizsgáltuk. Emellett az élőhelyek táplálékhálózat komplexitásának elemzéséhez megnéztük az eredeti fészkelők és parazitoidjaik közötti kapcsoltsági sűrűséget és Shannon diverzitás indexet. Végül tanulmányoztuk a pókvadász Trypoxylon fajok zsákmányösszetételét: leginkább adult nőstények és juvenilis egyedek alkották, és mi arra voltunk kíváncsiak, van-e valami minta abban, melyik élőhelyen melyiket preferálják.

Az eredményeink azt mutatják, hogy az urbán parkok minden vizsgált szempontból alulmaradnak a többi élőhelyhez képest: itt volt a legalacsonyabb abundancia, fajgazdagság és a legegyszerűbb táplálékhálózat. Az élőhelyek között azonban nem találtunk szignifikáns eltérést a közösség összetételének szempontjából. Ami a Trypoxylon zsákmánypreferenciákat illeti, az urbán parkokban túlnyomórészt a nőstényeket preferálták, még a mezőgazdasági szegélyeken inkább a juveniliseket, korábbi kutatásokkal ellentétben, ahol általános juvenilispreferenciát mutattak ki. Az a feltevésünk, hogy az urbán tájak zavartsága talán kevésbé teremt ideális szaporodási körülményeket a pókok számára.

Mivel vizsgálatunk elsősorban arra irányult, hogy megállapítsuk, van-e számottevő hatása az urbanizációnak az üregbe fészkelő darazsakra, kutatásunk során ezt a hatást összességében vizsgáltuk, és kevésbé helyeztük a hangsúlyt azokra az egyedi tényezőkre, amelyek a városi környezetben a populációk hanyatlásához vezethetnek. Ezért e tényezőkkel kapcsolatban csupán hipotéziseket tudtunk megfogalmazni, amik talán jövőbeli kutatások alapjául szolgálhatnak, annak érdekében, hogy megértsük mi veszélyezteti pontosan a darazsakat, és mit tehetünk azért, hogy megőrizzük őket.