Szekciók

Világszinten a terméshozam 10–28 százaléka vész kárba a kártevők miatt, az élelmiszerek és takarmányok mikotoxinokkal történő szennyeződése pedig súlyosan veszélyeztetheti az emberek és a haszonállatok egészségét. Emellett az élelmiszerláncot a betakarítástól a feldolgozáson és az értékesítésen át a fogyasztásig számos szándékos fenyegetés érheti, amelyek egyre gyakrabban öltenek nem hagyományos, hibrid formát.

A DEFENSEFOOD Horizon Europe project keretében végzett kutatásunk célja annak feltárása, hogy kik, milyen motivációval, milyen eszközzel és az élelmiszerlánc mely pontján követnek el szándékos cselekményeket, továbbá hogy ezek az ismérvek milyen visszatérő mintázatokat alkotnak. A hálózatelemzés alapját jelentő adatok feltárására rendszerezett irodalmi áttekintést végeztünk, amelyben a címek és kivonatok szűrését, a teljes szövegek értékelését és a strukturált adatkinyerést nagy nyelvi modellekkel (LLM) támogatott, emberi ellenőrzés mellett futó folyamat végezte. A korpusz 58 közleményből 433 esetet tartalmaz, esetenként 93 kódolt változóval. Az elemzés egysége a fenyegetési esemény: egy elkövető vagy elkövetői kör, egy célpont és egy ágenscsoport, függetlenül attól, hány minta, sértett vagy év tartozik hozzá. A fenyegetési archetípusokat attribútum-együttjárási hálózaton azonosítottuk. Két különböző réteg értékei között akkor jön létre él, ha legalább három eset és két független közlemény támogatja, megfelelő hálózati metrikák fennállása mellet. A közösségeket Louvain-algoritmussal kerestük. A következő lépésben a motivációtól a következményig tartó asszociációs útvonalakat elemeztük. A szándékos károkozásra irányuló korpusz hálózata 99 csomópontból és 262 élből áll, és hat közösségre bomlik. Három archetípust tekintünk megalapozottnak: belső elkövetői és zsarolásos szennyezés, állami vagy hibrid fellépés az elsődleges termelés ellen, ideológiai vagy terrorista indíttatású szennyezés. További három mintázat – szervezett bűnözés és kibertámadás, kereskedelmi-piaci zavarkeltés, fizikai manipuláció – kevés közleményen nyugszik, ezért csak jelölt mintázatként közöljük.

A cselekmények leggyakoribb motivációja politikai (18%), személyes sérelem vagy bosszú (15%), illetve stratégiai-geopolitikai (14%). A célpont az esetek 40%-ában a fogyasztók összessége, 17%-ában kritikus élelmiszerlánc-infrastruktúra. A leggyakrabban érintett láncszakasz a vendéglátás (16%), az elsődleges termelés (14%) és a kiskereskedelem (12%). Az esetek 77%-ában a forrás semmilyen detektálási jelet nem közöl, ami önmagában is a felderítési képesség hiányára utal. A szándékos élelmiszerlánc-fenyegetések motiváció-központú hálózatelemzése azt mutatja, hogy a motiváció elsősorban azt határozza meg, ki az elkövető, mi a célpont és az élelmiszerlánc mely szakaszát éri a cselekmény, az alkalmazott ágens és mechanizmus megválasztását viszont alig befolyásolja.