Szekciók

Az álló helyzetben végzett komputertomográfiás (CT) vizsgálat egyre gyakrabban alkalmazott képalkotó diagnosztikai eljárás lovakban, amely során a lábvég az egyik rutinszerűen vizsgált anatómiai tájék. A lovak elülső végtag sántaságának gyakori oka a patahenger szindróma. A nyírcsont elváltozásairól mind sánta, mind sántaságmentes lovak esetében rendelkezésre állnak különböző képalkotó eljárásokkal végzett kutatásokból származó eredmények. A nyírcsont palmáris cortexének CT felvételeken mérhető vastagságában bekövetkező időbeli változásokat korábban még nem írták le. Dolgozatom fő célja volt dokumentálni sántaságmentes angol telivérekben a nyírcsont palmáris cortexének vastagságát és annak időbeli változását CT felvételeken. Kutatásunkba 28 angol telivér versenyló 56 elülső végtagját vontuk be, melyek patatájékáról négy alkalommal készültek CT felvételek körülbelül hat hónapos időközönként. A nyírcsont palmáris cortex vastagságát öt előre meghatározott ponton mértem. Szagittális rekonstrukciókon proximálisan valamint disztálisan, transzverzális rekonstrukciókon laterálisan, a középsíkban és mediálisan. A nyírcsont palmaris cortexének vastagságában a különböző vizsgálati időpontok közötti különbségeket Kruskal–Wallis-próbával vizsgáltuk, majd post hoc Dunn-tesztet alkalmaztunk Bonferroni-korrekcióval. Az egyedek bal és jobb végtagja és a mérési pontok közötti különbségeket Wilcoxon próbával vagy páros t-próbával értékeltük. Az életkor, az ivar, a testtömeg, a marmagasság, a testtömeg–marmagasság arány, a vizsgálati időpont, a bal és jobb elülső végtag, valamint a versenyek száma és a nyírcsont palmáris cortexének vastagsága közötti összefüggéseket lineáris regressziós kevert modellekkel vizsgáltuk. Valamennyi mérési ponton referencia tartományokat állítottunk fel. A palmáris cortex mediálisan (p=0,048) és distálisan (p<0,001) szignifikánsan vastagabb volt, mint laterálisan, illetve proximálisan. A mediális mérések eredményei pozitív összefüggést mutattak a lovak életkorával (p=0,030), a vizsgálat idejével (p=0,044), a lovak testtömegével (p=0,006), a testtömeg-marmagasság arányával (p<0,001) valamint a versenyeken való indulások számával (p=0,041). A laterális mérések eredményei pozitív összefüggést mutattak a lovak életkorával (p=0,014), a vizsgálat idejével (p=0,021), a lovak testtömegével (p=0,045), a testtömeg-marmagasság arányával (p=0,013) valamint a versenyeken való indulások számával (p=0,004). A proximális mérési ponton a bal elülső végtag palmáris cortexe szignifikánsan vastagabb volt, mint a jobb elülső végtagé (p=0,015). A vizsgálat során felállított referenciatartomány hozzájárul a klinikai esetek CT felvételeinek helyes értelmezéséhez. Eredményeink alapján a palmáris cortex vastagsága mediálisan és laterálisan is pozitív összefüggést mutatott az életkorral, a testmérettel és a tréningben eltöltött idővel.