Szekciók

A tejhasznú szarvasmarha-állományokban a sántaság világszerte az egyik leggyakoribb kórkép, amely jelentős állatjólléti és gazdasági károkat okoz. Bár a megelőző és gyógyító csülökápolás elterjedt gyakorlat, a fájdalomcsillapításra még napjainkban is korlátozott figyelem irányul. Jelen kutatás célja a karprofen és ketoprofen hatóanyagtartalmú nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) hatásának vizsgálata súlyosan sánta teheneken a csülökápolási protokoll kiegészítéseként, az állatok élettani, viselkedési és termelési paramétereiben bekövetkező változások értékelésével.

A vizsgálatba összesen 24 súlyosan sánta (4-5-ös sántasági pontszámú) holstein-fríz tehenet vontunk be, két ismétlésben (2026. július és szeptember; 12 tehén / ismétlés). Az állatokat három homogén csoportra (kontroll/placebo, karprofen, ketoprofen) osztottuk. Az ötlépéses holland módszer alapján végzett csülökápolást követően a készítményeket parenterálisan alkalmaztuk. A kísérleti időszakban (-1. és +7. nap között) folyamatosan monitoroztuk a fekvéssel és állással töltött időt (mozgás adatgyűjtővel), a szívfrekvenciát és a szívritmus-változékonyságot (HRV, pulzusmérővel), valamint a csülökléziók hőmérsékletét és kiterjedését (hőkamerával). Az értékelés vakon, a két ismétlés összevont adatain (csoportonként 7–8 állat) történt.

A csülökápolás hatására a szívfrekvencia akutan megemelkedett, majd átlagosan 115 perc alatt tért vissza a nyugalmi szintre. A HRV akut változása mozgás miatt megjelenő artifaktok miatt nem volt igazolható. Az állatok napi fekvési ideje (9,0–10,2 óra) nem változott szignifikánsan a csoportok között, azonban a fekvés napszakos eloszlása módosult: a 3. napon a hajnali fekvési arány nőtt, a késő esti csökkent, az állási periódusok pedig rövidültek. A hőkamerás mérések rávilágítottak, hogy a csülökhőmérsékletet jelentősen befolyásolták a környezeti tényezők (pl. a júliusi hőterhelés). A gyulladásgyanús területek kiterjedése az egyik kezelt (karprofen) csoportban csökkent, míg a másik kettőben nőtt. Ezt a csökkenést azonban a csoportok eltérő kiindulási értékei miatt elvégzett kovarianciaelemzés nem erősítette meg. A három csoport viselkedési mutatói és kompozit válaszindexei között nem találtunk szignifikáns különbséget.

A hipotézist, miszerint az NSAID készítmények csökkentik a csülök gyulladásának mértékét és javítják a komfortérzetet, csak fenntartással sikerült alátámasztani. A viselkedési és szívműködési paraméterek alapján a kezelések között nem volt különbség, ugyanakkor nem a fájdalomcsillapítás hatástalanságát bizonyítja, hanem a kis elemszámból adódó alacsony statisztikai erő (~15%) következménye (a 80%-os erőhöz csoportonként mintegy 52 állat lenne szükséges). A kutatás eredményei támpontot nyújtanak a tejtermelő tehenek fájdalomcsillapítási protokolljának optimalizálásához, amely hosszútávon növelheti az állatjóllétet és a termelés hatékonyságát.