Szekciók

A különböző fertőző betegségek világszerte egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vadon élő állatpopulációkra. A fertőzések terjedését egyedi, populációs és környezeti tényezők is jelentősen befolyásolják, mint például az egyedek kondíciója, a populációsűrűség, valamint az ember által módosított élőhelyek. Az Ophidiomyces ophidiicola a kígyók gombás megbetegedését okozó patogén gomba, melyre a vízi és vízközeli életmódot folytató fajok kifejezetten fogékonyak.

Kutatásunk elsődleges célja az O. ophidiicola detektálása volt balatoni kockás sikló (Natrix tessellata) populációkban. Továbbá célunk volt vizsgálni az egyedi (ivar, testméret, kondíció) és populációs (egyedsűrűség) jellemzők, lokális változók, utak közelsége, valamint tájhasználati változók hatását a fertőzés valószínűségére.

Kutatásunk során a Balaton körül 23 mintavételi helyszínt jelöltünk ki. Az egyedsűrűség meghatározásához minden helyszínen egy 250 méteres transzekt mentén megszámoltuk a siklókat. Ezt követően a gombafertőzés detektálásához minden helyszínen hat egyedet fogtunk be, majd steril vattapálcák segítségével a bőr felületéről mintát vettünk. Az egyedi jellemzők meghatározásához feljegyeztük az állatok ivarát, testtömegét és testméretét. A gyűjtött mintákból laboratóriumban izoláltuk a DNS-t, majd kvantitatív PCR segítségével detektáltuk a kórokozót. A mintavételi helyszíneket lokális skálán a vegetációborítottság százalékos arányával és a partot borító mesterséges kövezés területével jellemeztük. Az utak közelségének hatását az élőhelyen kijelölt transzekthez legközelebbi úttól és a főúttól való távolsággal becsültük meg. Tájhasználati skálán felmértük a városi területek, burkolt felületek, utak és vízi növényzettel borított területek méretét, valamint az adott település belterületét is.

A Balaton körül mintavételezett 136 kockás siklóból 21 bizonyult pozitívnak O. ophidiicola fertőzésre. Lokális skálán a part menti mesterséges kövezés területe pozitív összefüggést mutatott a fertőzés valószínűségével, tehát a nagyobb kiterjedésű kövezéssel rendelkező területeken nagyobb volt a fertőzés esélye. Ez feltételezhetően annak köszönhető, hogy a kockás siklók kifejezetten kedvelik a partot borító mesterséges kövezést, melyen tavasszal a párzási időszakban tömegesen fordulnak elő, ami növeli a fertőzés valószínűségét. Emellett a legközelebbi út távolsága szintén pozitív összefüggésbe hozható a fertőzés valószínűségével, vagyis az úttól messzebbi élőhelyeken nagyobb a fertőzés esélye. Ez feltételezhetően az út környezetében található, a gombafertőzés számára kedvezőtlenebb mikroklímával magyarázható.

Vizsgálatunk során elsőként mutattuk ki a kígyók gombás megbetegedését okozó O. ophidiicola jelenlétét a Balaton körül élő kockás sikló populációkban. Eredményeink arra is rámutattak, hogy az ember általi élőhely átalakítások, mint a part menti kövezések kiterjedése és az utak jelenléte, jelentősen meghatározzák a fertőzés valószínűségét.