Szekciók

A növekvő számú népesség növekvő globális fehérjeigényt támaszt, amely fenntartható biztosításához a technológiai innovációk mellett a fogyasztók új termékek elfogadására irányúló döntéseinek alaposabb megismerése is szükséges. Az ehető rovarokat régóta potenciális alternatív fehérjeforrásként azonosítja a szakemberek egy része, de élelmiszerként történő fogyasztásuk Európában még mindig alacsony szintű, amely jelentős részben a fogyasztói elutasítottságra vezethető vissza. Jelen tanulmány a környezeti aggályok, az Európai Unió engedélyezési folyamatának ismerete, az étkezési preferenciák és a rovaralapú termékek fogyasztására való hajlandóság közötti kapcsolatot vizsgálja a magyar fogyasztók körében a környezeti fenntarthatóság keretében.

A tanulmányhoz használt adatok gyűjtése 2023 áprilisában, 10 magyarországi városban, személyes megkérdezéssel, papíralapú kérdőív segítségével történt. A kvótakövetést alkalmazó módszerrel 1003 darab érvényes kérdőív összegyűjtése valósult meg. A minta megfelelően reprezentálja Magyarország felnőttkorú lakosságát a legfontosabb demográfiai jellemzők (életkor, nem, földrajzi régió szerinti lakóhely). Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai mutatókat, khi-négyzet próbát, Dunn-féle post hoc összehasonlítással kiegészített Kruskal–Wallis-tesztet, valamint a különböző fogyasztói szegmensek azonosításához k-közép klaszterezést alkalmaztam.

A klaszterelemzés három fogyasztói szegmenst azonosított. A „környezettudatos, de a helyettesítéstől elzárkózó fogyasztók” (43,09%) jelentősnek tartják a húsfogyasztás környezeti hatását, ugyanakkor idegenkedtek a hagyományos hús helyettesítésétől, és alacsony elfogadottságot mutattak a rovaralapú alternatívák iránt. A „környezeti kérdések iránt kevésbé érdeklődő, a hagyományos húshoz ragaszkodó fogyasztók” (33,64%) minimális környezeti aggályt mutattak, ellenezték a húscsökkentést, és a rovaralapú élelmiszereket fogadták el a legkevésbé. A „környezettudatos és helyettesítésre nyitott fogyasztók” (23,27%) fejezték ki a legerősebb környezeti aggályt és a legnagyobb támogatást a húscsökkentés iránt, náluk volt a legkisebb a húshelyettesítéssel szembeni ellenállás, valamint a legnagyobb fokú nyitottság a rovaralapú élelmiszerek iránt. A rovaralapú élelmiszerek fogyasztási hajlandósága szempontjából a klaszterek között szignifikáns különbség mutatkozott (p < 0,001).

A dolgozatban bemutatott kutatás hozzájárul az ehető rovarokkal kapcsolatos közvélemény megértéséhez. Az eredmények heterogén fogyasztói válaszokat tártak fel, amelyek összefüggésben állnak az étkezési preferenciák, a fenntarthatósági orientáció és a rovaralapú élelmiszerek kipróbálására való hajlandóság közötti különbségekkel. Ezek az eredmények hangsúlyozzák annak szükségét, hogy az egyre nagyobb körben elérhető fehérjealternatívákkal kapcsolatos közvélemény vizsgálatakor az élelmiszerfogyasztáshoz fűződő attitűdöket és gyakorlatokat átfogóbb módon szükséges figyelembe venni.