Tudományos Diákkör    
 
 
TDK Fórum
Felhívás
Meghívó 2026.
» Szekciók
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
Archívum
Szabályzat
Home » Szekciók

Szekciók

A csüdcsont subchondralis csontlemez vastagsága 38 angol telivér elülső végtagján: egy longitudinális komputertomográfiás tanulmány
Handlovics Daniella Zsófia III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezetők: Dr. Nagy-Schuller Tot Peursum Annamária, Dr. Szabó Luca

Absztrakt:

Az angol telivér versenylovak csüdízületében kialakuló katasztrofális sérüléseket általában stressz eredetű elváltozások előzik meg. A subchondralis csont korai károsodásának felismerése ezért kiemelt jelentőségű. Sánta és sántaságmentes angol telivér versenylovak csüdtájékáról számos mágneses rezonanciás (MRI) és komputertomográfiás (CT) tanulmány áll rendelkezésre. A csüdcsont subchondralis csontlemezének vastagságát és annak időbeli változását azonban sántaságmentes angol telivérekben még nem vizsgálták objektíven CT felvételeken.

Kutatásom célja volt a csüdcsont subchondralis csontvastagságában bekövetkező változások vizsgálata angol telivér versenylovakban a tréning és versenyzés első két évében. A tanulmányba 38 angol telivér versenyló 69 elülső végtagját vontuk be, melyek csüdtájékáról öt alkalommal készültek CT felvételek, körülbelül hat hónapos időközönként. A csüdcsont subchondralis csontvastagságát kilenc mérési ponton határoztam meg. Dorsalisan, középen és palmarisan egyaránt három ponton végeztünk méréseket: a sagittalis árokban, valamint medialisan és lateralisan. A csüdcsont subchondralis csontvastagságában a különböző vizsgálati időpontok közötti különbségeket Kruskal–Wallis-próbával vizsgáltuk, majd post hoc Dunn-tesztet alkalmaztunk Bonferroni-korrekcióval. A mérések és a lovak életkora, testtömege, marmagassága, valamint a testtömeg:marmagasság arány közötti összefüggéseket Spearman-féle rangkorrelációval vizsgáltuk. A nemek, illetve a bal és jobb elülső végtag közötti különbségeket Kruskal–Wallis-próbával, majd post hoc Dunn-teszttel értékeltük.

A subchondralis csontlemez a palmaris mérési pontokon medialisan és lateralisan volt a legvastagabb, míg palmarisan sagittalisan a legvékonyabb. A palmaris lateralis subchondralis csontvastagság a harmadik (p=0,005) és az ötödik (p=0,010), a palmaris medialis pedig a harmadik vizsgálatkor (p=0,011) szignifikánsan nagyobb volt az első vizsgálathoz képest. A testtömeg és a testtömeg:marmagasság arány pozitív összefüggést mutatott a középső sagittalis (p<0,001) és a palmaris sagittalis mérésekkel (p=0,005, p=0,002). A ménekben a középső lateralis (p=0,035) és medialis (p=0,023), a dorsalis sagittalis (p=0,030), valamint a palmaris lateralis (p=0,024) és medialis (p<0,001) mérési pontokon szignifikánsan nagyobb értékeket mértünk, mint a kancákban.

Kutatásom során kapott eredmények hozzájárulhatnak a klinikai esetek CT felvételeinek helyes kiértékeléséhez. Eredményeim alapján a csüdcsont subchondralis csontvastagsága a tréning és a versenyzés során különösen a palmaris régióban növekedett. A subchondralis csont vastagságát a lovak testmérete és neme is befolyásolta.

.



Előadások listája