Szekciók

A pitvarfibrilláció (AF) a lovakban leggyakrabban előforduló klinikailag releváns ritmuszavar, mely teljesítmény-, illetve értékcsökkenést okoz. Az utóbbi évek technikai fejlődése lovakban is lehetővé tette a myocardialis hüvelyek (myocardial sleeve, MS) pitvarfibrillációban betöltött potenciális szerepének vizsgálatát, amelynek jelentőségét humán páciensekben már korábban igazolták. Megállapították, hogy az üres vénákban található MS-ek is szolgálhatnak ektópiás ingerképző gócként. Bár intenzív kutatások folynak ezen területek anatómiai és fiziológiai feltérképezésére lovakban is, az üres véna MS-ek pontos szövettani szerkezete kapcsán rendelkezésre álló adataink korlátozottak. Az e területen jelenlévő ingerképző és ingerületvezető elemek tekintetében pedig még nem születtek immunhisztokémiai témájú publikációk.

Munkánkban 21 vágóhídon leölt melegvérű lóból (13 kanca, 6 herélt, 2 mén) származó mintán végeztünk anatómiai, szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatokat. Célunk volt az elülső és hátulsó üres vénák (CrVC, CaVC) területén a myocardialis hüvelyek szövettani és immunhisztokémiai karakterizálása, a CrVC és CaVC morfológiai sajátosságainak összehasonlítása, a potenciális ingerképzésre és ingerületvezetésre képes szöveti elemek vizsgálata, valamint a vénák átmérőinek meghatározása.

Az átmérők méréseinek eredményei alapján a CrVC átmérője 43,5±2,8 mm (n=16), míg a CaVC átmérője 43,0±4,0 mm (n=21) volt. Morfológiai vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az MS-ek megjelenése kifejezetten változatos, a CrVC- ban élesebb határral végződnek, mint a CaVC-ban.

A szövettani vizsgálat során a hematoxilin-eozin festés mellett Mallory-trikróm festést is alkalmaztunk. Az immunhisztokémiai jelölésre szánt markereket a humán szakirodalom alapján választottuk ki, melyek a következők voltak: connexin-40 (Cx-40), connexin-43 (Cx-43), connexin-45 (Cx-45), hyperpolarization-activated cyclic nucleotide-gated potassium channel 4 (HCN4), kolin-acetiltranszferáz (ChAT), valamint tirozin-hidroxiláz (TH). Az immunhisztokémiai vizsgálatok során valamennyi alkalmazott markert kimutattuk az MS területén, a myocardialis hüvelyt alkotó cardiomyocytákban, illetve az azokat körülvevő kötőszöveti struktúrákban, mind a CrVC, mind a CaVC esetében. A kimutatott markerek jelenléte az MS területének ingerületképzésben és -vezetésben, valamint autonóm szabályozásban betöltött potenciális szerepére utal, azonban mennyiségük és eloszlásuk jelentős egyed- és mintaközi variabilitást mutatott.

Ezen területek vizsgálata és az elektrofiziológiai folyamatok pontosabb megismerése hozzájárulhatnak a pitvarfibrilláció anatómiai hátterének jobb megértéséhez, illetve alapot szolgáltathatnak későbbi funkcionális és elektrofiziológiai vizsgálatok számára, elősegíthetik a transzkatéteres ablációs gyógykezelési módok megtervezését.