|
||||||||||||
|
Home
» Szekciók
SzekciókFarkas Petra VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék Témavezető: Dr. Szekeres Sándor A dél-amerikai származású nutria (Myocastor coypus) inváziós rágcsálóként az elmúlt évtizedben Magyarország vizes élőhelyein is stabil populációkat alakított ki. Ökológiai és mezőgazdasági kártétele mellett humán- és állategészségügyi szempontból is kockázatot jelent, mert potenciális rezervoárként szolgálhat számos kórokozó számára. Az általa kedvelt nedves, dús aljnövényzetű vízparti területek egyúttal ideális körülményeket nyújtanak a kullancsok fejlődéséhez és túléléséhez is. A kutatás során 17 nyugat-magyarországi területről, kártevőgyérítés céljából csapdázott 52 nutriát (n=52) vizsgáltunk meg. Az egyedek kültakaróján kullancsokat kerestünk, illetve a boncolás során mintát vettünk különböző szervekből (rekeszizom, máj, tüdő, lép, szív és vér), összesen 209 db minta gyűlt össze. Ezekből utána DNS-t vontam ki, amelyet aztán PCR-vizsgálatnak vetettünk alá Piroplasma, Anaplasmataceae, Borrelia, Hepatozoon és Rickettsia fajokra specifikus primerekkel, majd a pozitív mintákat szekvenáltattuk. A csapdázott állatok kültakaróján a vizsgálat idején nem találtunk kullancsot. A molekuláris vizsgálatok során 8 minta volt pozitív Babesia microti-ra, amely összesen 6 állatból származott, így az egyedszintű prevalencia 11,5% volt. Az Anaplasmataceae családra irányuló szűrés 9 pozitív mintát eredményezett, amelyek közül a szekvenált termékekben Candidatus Neoehrlichia fajok jelenlétét mutattuk ki 3 állatból származó 5 mintában (5,8% prevalencia). Borrelia és Hepatozoon kórokozókra valamennyi minta negatívnak bizonyult, a Rickettsia specifikus PCR során kapott egyetlen pozitív termék szekvenálása pedig nem igazolta a patogén jelenlétét. Eredményeink igazolják, hogy a terjeszkedő nutria populációk szerepet játszhatnak a kullancsok által közvetített, zoonotikus kórokozók fenntartásában. A faj járványügyi monitorozása kiemelt jelentőségű feladat. Előadások listája |