Szekciók

Az extenzív juhtartás elsődleges tápanyagforrásként nagymértékben a legelőre támaszkodik, így az állatok teljesítménye szorosan összefügg a legelő fűhozamának és tápértékének szezonális ingadozásával. Ilyen körülmények között a fajták közötti különbségek – a növekedési potenciál, a legelőalapú környezethez való alkalmazkodóképesség és a kompenzációs növekedés mértéke tekintetében – befolyásolhatják a hizlalási teljesítményt. E termelési rendszer jelentőségét elismerve az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2026-ot a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évévé nyilvánította. Ennek jegyében a jelen tanulmány extenzív körülmények között vizsgálta a juhok növekedését és hizlalási teljesítményét az elsődleges növekedési időszakban, május közepétől október közepéig. A vizsgálatba magyar őshonos juhfajták ivartalanított bárányait vonták be, kontrollcsoportként pedig német húsmerinó (GM) bárányok szolgáltak; fajtánként 5-5 egyeddel. A megbízható összehasonlítás érdekében az élősúly és a napi gyarapodás kijelölt életnapokra korrigálva került meghatározásra egytényezős varianciaanalízissel (ANOVA), amelyben a fajta fix hatásként szerepelt. Az adatok előkészítése és a statisztikai elemzése a Statistica szoftverrel (14 es verzió, TIBCO) történt. Az egyedek életkorának hatása nem bizonyult szignifikánsnak, ami azt jelzi, hogy a bárányok hasonló életkorban kezdték meg a hizlalási időszakot. Ugyanakkor szignifikáns különbségek jelentkeztek a fajták közötti induló súlyban, ami a választás előtti növekedés és a kifejlett kori testtömeg eltéréseit tükrözte: a cigája, merinó, fehér racka és GM bárányok hízlalási kezdősúlya szignifikánsan nagyobb volt, mint a fekete racka és a tejhasznú cigája bárányoké. A hizlalási időszak során a bárányok az első és az utolsó hónapban gyarapodtak, a fogadást követően és a köztes három hónapban azonban összességében testsúly-csökkenést mutattak. A testtömeg helyreállása jelzi a fiatal állatok azon képességét, hogy a beszoktatási időszakot és a nyár derekát követően kompenzációs növekedést mutassanak. A kísérlet kezdetén megfigyelt, fajtához köthető súly- különbségek a végsúlyban is megmaradtak, és a hizlalási időszak alatti átlagos napi gyarapodásban is tükröződtek.