Szekciók

A pilóta nélküli légijárművek (UAV, drón) alkalmazása egyre nagyobb szerepet kap a precíziós állattenyésztésben, többek között az állatok egészségi állapotának, viselkedésének és jóllétének távoli megfigyelésében. Alkalmazásuk során azonban alapvető kérdés, hogy maga a drón jelenléte milyen mértékben befolyásolja a megfigyelt állatok viselkedését. Vizsgálatunk célja annak meghatározása volt, hogy különböző repülési paraméterek mellett milyen viselkedési reakciókat vált ki az UAV jelenléte szarvasmarhákból, valamint hogy az ismételt expozíciók során megfigyelhető a habituáció jelensége.

A vizsgálatot az Állatorvostudományi Egyetem Üllői Dóra-major szarvasmarhatelepén végeztük három, összesen 36 állatból álló kísérleti csoport bevonásával. A három vizsgálati alkalom során összesen 90 UAV-repülést hajtottunk végre DJI Mavic 3T típusú drónokkal. A repülések 10, 20, 30 és 40 méteres talajszint feletti magasságokon, 3 és 6 m s⁻¹ sebességgel történtek. Az állatok viselkedési reakcióit egy négypontos, etogramalapú rendszer segítségével értékeltük, az adatok elemzésére pedig kumulatív link vegyes modelleket és bináris vegyes hatású modelleket alkalmaztunk.

A repülési magasság szignifikánsan befolyásolta az állatok viselkedési reakcióit. A 40 m végzett repülésekhez képest 30 m 5,30-szorosára, 20 m 53,81-szorosára, 10 m pedig 97,65-szorosára nőtt a magasabb reakciókategória kialakulásának esélye. A modell alapján becsült reakcióvalószínűség 40 méteren 0,8%, 30 méteren 4,2%, 20 méteren 30,9%, 10 méteren pedig 44,3% volt. A 3 és 6 m s⁻¹ repülési sebesség között nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget. Az ismételt expozíciók hatására ugyanakkor a reakciókészség fokozatos csökkenése volt megfigyelhető, így minden további expozíció 30,6%-kal csökkentette a magasabb viselkedési reakció esélyét, ami az állatok habituációjára utal. Az ivar, az életkor és a fajta nem mutatott szignifikáns összefüggést a megfigyelt válaszreakciókkal.

Ezen kísérleti beállításban eredményeink alapján a repülési magasság bizonyult a drónokkal végzett szarvasmarha-monitoring egyik legfontosabb, állatjólléti szempontból meghatározó paraméterének. Ezalapján a nagyobb, különösen 30–40 méteres repülési magasságok alkalmazása jelentősen mérsékelheti az állatok zavarását, míg a 20 méteres vagy annál alacsonyabb repülések fokozott viselkedési reakciókat válthatnak ki. Az ismételt UAV-expozícióhoz való alkalmazkodás ugyanakkor arra is utalhat, hogy megfelelően kialakított és standardizált protokoll mellett a dróntechnológia alkalmas lehet a szarvasmarhák minimálisan zavaró, távoli megfigyelésére más repülési paraméterek mellett.