Szekciók

Háttér: a modern állatorvosi laboratóriumi leletekben alkalmazott populációalapú referenciaintervallumokat (RI) hagyományosan egészséges egyedek eredményeiből határozzák meg. Újabb statisztikai módszerek azonban lehetővé teszik a rutin laboratóriumi adatokból indirekt módszerrel nyert referenciaintervallumok képzését (indirekt RI). A hagyományos módszernél bevett mintavételek elkerülhetősége mellett az indirekt RI előnye a nagy esetszámból becsült, laboratóriumra jellemző adatokból nyert eredmény.

Célkitűzés: kutyák a posteriori meghatározott direkt hematológiai RI-jének összehasonlítása különböző összetételű rutin betegpopulációkból indirekt RI-vel és az indirekt referenciahatárok változásának vizsgálata eltérő összetételű, valós laboratóriumi populációkban.

Anyag és módszer: a vörösvérsejtszám, hemoglobinkoncentráció, hematokrit, átlagos vörösvérsejt-térfogat (MCV), vörösvérsejt megoszlási szélesség (RDW), fehérvérsejtszám, egyes fehérvérsejt-frakciók és retikulocitaszám referenciahatárait vizsgáltuk. A direkt RI meghatározásához és verifikációjához előre meghatározott szempontok alapján gondosan szelektált egyedek két kohortjának eredményeit használtuk. Azonos időszakból származó, de eltérő összetételű populációk eredményeinek felhasználásával becsültük az indirekt RI-ket: egészséges egyedekkel dúsított rendelői populációból, ugyanazon rendelő teljes beteganyagából, további rendelők eredményeivel, majd kórházi beteganyaggal bővített populációból. Az egyezést a referencia tartomány konfidenciaintervalluma és megengedhető eltérése alapján értékeltük.

Eredmények: Az indirekt és a direkt RI közötti egyezés paraméterenként és referenciahatáronként jelentősen eltért. Az ugyanazon rendelő teljes beteganyagából becsült indirekt RI esetében a hemoglobin, az MCV és az RDW alsó és felső referenciahatára is megengedhető eltérésen belül maradt. Más paramétereknél csak az egyik referenciahatár mutatott megfelelő egyezést, míg egyes leukocitaparaméterek és a retikulocitaszám esetében jelentősebb, gyakran monoton emelkedő vagy csökkenő eltérések jelentkeztek.

Következtetés: a refineR algoritmussal becsült indirekt hematológiai referenciahatárok robusztussága a vizsgált paramétertől és a kiindulási populáció összetételétől függött. Az indirekt módszer egyes paramétereknél a direkt RI-vel összevethető vagy ahhoz közeli referenciahatárokat eredményezett. Eredményeink alapján az indirekt hematológiai RI-k alkalmazásakor az adathalmaz nagysága mellett annak klinikai összetételét és az adott paraméter betegséghez társuló eloszlásváltozásait is figyelembe kell venni.