Szekciók

Dolgozatom célja az akhal teke lovak farokszőrének mechanikai jellemzése, valamint az egyes száltulajdonságokat potenciálisan befolyásoló biológiai, környezeti és genetikai tényezők feltárása volt. A vizsgálat során 18 ló 108 farokszőrszálának átmérőjét, szakítóerejét, szakítószilárdságát és megnyúlását elemeztem, figyelembe véve az ivart, a színt, a farokszínt és a tartási helyet. Emellett meghatároztam a lovak beltenyésztettségi és rokonsági együtthatóit, és elemeztem ezek kapcsolatát a szőrszálak mechanikai tulajdonságaival.

Az ivar szignifikáns összefüggést mutatott a szálátmérővel (p=0,032), a ménekben átlagosan nagyobb átmérőt mértem, mint a kancákban. A lószín a szálátmérőre és a szakítóerőre is szignifikáns hatást mutatott (mindkettő p<0,001), azonban a szürke lovakat mindössze egy egyed képviselte. A farokszín szintén összefüggést mutatott ugyanezen két tulajdonsággal (mindkettő p<0,001), a fekete farokszőrökben magasabb értékeket mértem, mint a nem feketében. Az egyedek között szignifikáns különbség mutatkozott a szálátmérő (p<0,001), a szakítóerő (p<0,001) és a szakítószilárdság (p=0,037) tekintetében, míg a tartási hely hatása nem volt kimutatható.

Mindkét telepen erős pozitív korrelációt találtam a szálátmérő és a szakítóerő között (Agostyán: r=0,87; Ópusztaszer: r=0,83; mindkettő p<0,05), míg a szálátmérő és a szakítószilárdság között negatív kapcsolat mutatkozott (r= –0,46, illetve r= –0,45; mindkettő p<0,05). A szakítószilárdság és a megnyúlás között pozitív összefüggést igazoltam (r=0,50, illetve r=0,62; mindkettő p<0,05). A lovankénti elemzés szintén megerősítette a szálátmérő és a szakítóerő közötti pozitív kapcsolatot.

A beltenyésztettségi együttható 0–6,25% között változott. A szálankénti elemzésben a magasabb beltenyésztettség kisebb szálátmérővel és alacsonyabb szakítóerővel mutatott kapcsolatot (p<0,05), ezt azonban a lovankénti modell nem igazolta szignifikánsan.

Eredményeink alapján az akhal teke lovak farokszőrének mechanikai tulajdonságait jelentős egyedi változatosság jellemzi. A vastagabb szálak nagyobb szakítóerőt viseltek el, ugyanakkor kisebb fajlagos szakítószilárdsággal társultak. Az ivar, a pigmentáció és a genetikai háttér lehetséges szerepére is találtunk összefüggéseket, míg a tartási hely hatása nem volt kimutatható. Az eredmények megerősítéséhez nagyobb egyedszámú további vizsgálatok indokoltak.