Tudományos Diákkör    
 
 
TDK Fórum
Felhívás
Meghívó 2026.
» Szekciók
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
Archívum
Szabályzat
Home » Szekciók

Szekciók

A lovak utódainak nemét befolyásoló tényezők
Thomas, Daniel Austin VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Kövér Szilvia, Tisza Ádám

Absztrakt:

Az ivararány egy fontos tényező mind vadon élő mind háziasított állatoknál. Vadon élő állatok populációiban egy eltolódott ivararány hatással lehet a szociális- és a szaporodási videlkedésre. Lótenyésztés esetén az egyes ivarokat különböző felhasználási ágazatokban részesítik előnyben. Telivér versenylovaknál a csődörök általában jobban teljesítenek mint a kancák, valamint több utódot képesek nemzeni, így a tenyésztők a hím csikókat preferálják. A tenyésztési módszerek szigorúan a természetes fogamzásra korlátozódnak, ami kiemeli az utódok ivarát prediktáló tényezőkkel foglalkozó vizsgálatok értékét.

Kutatásunkban azon változókat vizsgáltuk, amelyek befolyásolhatják a másodlagos ivararányt (MIA, utódok születéskori ivararánya) lóféléknél, valamint hogy ezek a hatások megegyezőek-e különböző régiók tenyészpopulációiban.

279779 telivér csikó és a hozzájuk tartozó apák és anyák törzskönyvi adataival dolgoztunk, amiből 10703 az Indiai Méneskönyvből, 6714 a Magyar Méneskönyvből, és 262362 a Weatherbys Méneskönyvből származott.

Általánosított lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatot a MIA és az apa, illetve az anya fogamzáskori életkora, a kanca elléseinek sorrendje, az előző ellés során született csikó ivara, a csikó születési éve, a csikó születési dátuma (évnap), valamint az ellések közt eltelt időtartam között.

Ezek közül az évnap és az ellések közt eltelt időtartam mutatták a legerősebb szignifikáns összefüggéseket mindhárom adatsoron. A későbbi születési évnapok magasabb (hím-eltolt) MIA-val voltak összefüggésben. A Weatherbys populációban, a MIA 49%-ról 55%-ra nőtt januártól júniusig, majd augusztustól decemberig lecsökkent. Hasonlóképpen, az ellések közt eltelt időtartam egy szignifikáns, nem-lineáris hatást mutatott, ahol a MIA 35%-ról 54%-ra nőtt, 320 és 450 nap között, majd lecsökkent. A legmagasabb MIA értéket 57-61%-ra becsültük, olyan csikóknál melyek júniusban vagy júliusban, 400-450 napos ellések közti időtartam után születtek, míg a legalacsonyabb 35-40% volt, ahol a csikók januárban vagy februárban, egy rövidebb, 320-350 napos időtartam után születtek. A magyar és az indiai telivérpopuláció elemzése hasonló összefüggéseket mutatott.

Az apa fogamzáskori életkora gyenge negatív hatást mutatott, míg az anya korának nem volt kimutatható hatása. A születési évnek erős pozitív hatása volt, de csak a magyar populációban. Az ellések sorrendje, valamint az előző csikó ivara nem mutatott szignifikáns hatást.

Eredményeink azt mutatják, hogy a fogamzás napja az adott szaporodási időszakban, illetve az anya előző ellésétől eltelt idő függött össze a leginkább a MIA-val, ami arra enged következtetni, hogy a napfényes órák száma, a laktáció intenzitása, és a kondíció változása lehetnek a MIA fő meghatározó tényezői, mivel hatással vannak a gonadotrop hormonokra. Javasoljuk, hogy a születési évnap és az ellések közti időtartam együtt használhatóak, hogy a kívánt irányban befolyásolják a születendő utód ivarát.



Előadások listája