Szekciók

A kutatás célja az állattartási szokások, az állatválasztást befolyásoló tényezők, valamint az állattartással kapcsolatos tapasztalatok feltérképezése és rendszerezése volt. A vizsgálat további célja olyan információk gyűjtése volt, amelyek alapot szolgáltathatnak egy, a leendő állattartókat a megfelelő állat kiválasztásában segítő tájékoztató rendszer kialakításához. Az adatgyűjtés fő területei az állatok beszerzésének körülményei és szempontjai, a beszerzést megelőző tájékozódás forrásai, valamint az állattartás során felmerülő problémák voltak.

Az online kérdőíves vizsgálatban összesen 1172 fő vett részt. A 30 kérdést tartalmazó kérdőív számos állatfaj tartásával kapcsolatban gyűjtött adatokat. Így olyan ritkábban vizsgált állatfajokról is jelentős mennyiségű adat gyűlt össze, amelyekről kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésre. A vizsgálati minta nem tekinthető reprezentatívnak a magyar lakosságra nézve. A válaszadók 75,5%-a tudatosan választotta ki a tartott állatfajt, míg 24,5%-uk esetében nem történt előzetesen tudatos fajválasztás. Az állat kiválasztását befolyásoló szempontokat a válaszadók hatfokozatú skálán értékelték. A legalacsonyabb átlagértéket az állat vételára kapta (2,35), melyet az állat várható tartási és állategészségügyi költségei (3,06), beszerezhetősége és elérhetősége (3,09), külleme (3,73), habitusa és viselkedése (4,32), a tartására fordítható idő (4,61), valamint a lakhatási körülmények (4,82) követtek. Tenyésztőtől 622 esetben (55,5%), kisállat-kereskedésből 258 esetben (23,0%), menhelyről 135 esetben (12,0%), kiállításról vagy expóról 82 esetben (7,3%), magánszemélytől pedig 376 esetben (33,6%) származott az állat. Befogadás útján 332 állat (29,6%), ajándékozás révén pedig 86 állat (7,7%) került a válaszadókhoz. A leggyakrabban említett probléma a vártnál magasabb tartási költség volt, amelyet a válaszadók 49,8%-a jelölt meg. A válaszadók 32,7%-a számolt be arról, hogy az állat tartása a vártnál több időt vagy energiát igényelt, míg 26,5%-uk esetében az állat viselkedése nem felelt meg a korábbi elvárásoknak. Az állat beszerzését megelőző tájékozódási források és az előzetes elvárások későbbi teljesülése közötti kapcsolat szintén elemzésre került. Az egyetlen információforrást használó csoportok közül az állatorvostól tájékozódók esetében volt a legmagasabb az elvárások teljesülésére adott átlagérték (5,80). Ezt az állattenyésztőtől (5,69), a barátoktól vagy ismerősöktől (5,45), az internetes fórumokról és közösségi csoportokból (5,22), valamint a szakirodalomból (5,06) tájékozódók követték. A több információforrás használata nem feltétlenül járt együtt az elvárások nagyobb mértékű teljesülésével. Az eredmények szerint az előzetes tájékozódás és a megfelelő információforrások megválasztása elősegítheti a reálisabb elvárások kialakulását és a felelős állattartást.