Szekciók

Hazánk változó klimatikus viszonyai új kihívások elé állítják az állattartókat. Emiatt elengedhetetlen, hogy feltérképezzük hogyan hat termelésükre a hőstressz.

Dolgozatomban egy modern (PLF) Balaton-felvidéki szarvasmarha teljesítményvizsgáló állomáson 56 Blonde D’Aquitaine növendékbika takarmányfelvételét és takarmányértékesítését vizsgáltam a környezetükben mért hőmérséklet és a relatív páratartalom függvényében.

Az állatok takarmányfelvételére és élősúlyára vonatkozó adatokat a Vytelle SENSE precíziós teljesítményvizsgáló rendszer segítségével regisztráltam. A hőmérséklet és a relatív páratartalom m az istállón belül és az istállón kívül is hőmérséklet és páratartalom szenzorokkal végeztem, melyekhez referenciaként egy RS-485 ipari szenzort használtam.

A hőstressz mértékének meghatározására a THI-t használtam. A rendelkezésre álló klimatikus adatokkal meghatároztam, hogy adott napokon mekkora hőterhelésnek voltak kitéve az állatok. Ezt összehasonlítva a teljesítményvizsgálati eredményekkel lehetőségem nyílt nemcsak a hőstressz hatásait meghatározni a teljes állomány takarmányfelvételére és élősúlygyarapodására, de az egyes, hővel szemben ellenállóbb egyedek kiválasztására is. Ehhez figyelembe vettem az állatok saját teljesítményének változását alacsonyabb és magasabb THI tartományok között, illetve összevetettem az állat termelését az állomány átlagával is.

Kutatásomban a hőstressz-reziliencia életkorral, élősúllyal és az apai származással való korrelációját is vizsgáltam. A vizsgált állományban nem találtam a hőstressztűréssel kapcsolatban szignifikáns korrelációt az élősúly és az életkor esetében, azonban az apai származás esetében az eredményeim alapján indokoltnak tűnik további, nagyobb mintán végzett kutatások elvégzése.