Szekciók

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos magatartást a tudás, az egyéni észlelések, a kulturális értékek és a mindennapi élelmiszer-kezelési gyakorlatok közötti összetett kölcsönhatások alakítják ki. A fogyasztók élelmiszer-biztonsághoz fűződő hozzáállása ugyanakkor gyakran heterogén, az információk értelmezése és alkalmazása egyénként eltérő lehet, mely különbségeket a korábbi kutatások még nem tártak fel teljes mértékben. Jelen tanulmány célja a magyar fogyasztók csoportosítása és jellemzése az élelmiszerbiztonsági attitűdjeik és viselkedésük sokszínűsége alapján.

A vizsgálat 1003 fő bevonásával, kérdőív használatával történt. A minta nem, életkor és lakóhely (NUTS-2 régiók) szerint követte a magyar lakosság jellemzőit a reprezentativitás biztosítására. Az adatok elemzése feltáró jellegű faktoranalízist, klaszteranalízist és szociodemográfiai profilalkotást foglalt magába az élelmiszerbiztonsági magatartás és a fogyasztói csoportok mögöttes dimenzióinak vizsgálatára.

Az elemzés négy attitűd-dimenziót tárt fel: egészség- és táplálkozási tudatosság; élelmiszerrel kapcsolatos nemzeti identitás; megszokott élelmiszer-biztonsági gyakorlatok; valamint a kiskereskedőkbe és márkákba vetett bizalom. A klaszteranalízis három fogyasztói profilt azonosított: 1) Hagyományos élelmiszerbiztonsági gyakorlatokat követők (76,18%), 2) Bizonyítékokon alapuló élelmiszerbiztonsági gyakorlatokat alkalmazók (20,02%), és 3) Alacsony élelmiszerbiztonsági elkötelezettséggel rendelkezők (3,80%). A profilok szignifikánsan különböztek az attitűdök, magatartási gyakorlatok, demográfiai jellemzők és a használt információforrások tekintetében. A Hagyományos élelmiszerbiztonsági gyakorlatokat követők az alapvető élelmiszerbiztonsági magatartások rendszeres gyakorlásáról számoltak be, bár egyes formák (például a nyers hús feldolgozás előtti megmosása) nem felelnek meg a jelenlegi ajánlásoknak. A Bizonyítékokon alapuló élelmiszerbiztonsági gyakorlatokat alkalmazók nagyobb elköteleződést mutattak az ajánlott gyakorlatok iránt. Az Alacsony élelmiszerbiztonsági elkötelezettséggel rendelkezők számos gyakorlat esetén alacsonyabb szintű bevonódásról számoltak be a többi csoporthoz képest. Az információforrások elemzése további különbségeket tárt fel. A hagyományos médiacsatornák (televízió, rádió) továbbra is fontos források maradtak, míg a digitális platformok használata eltérő mértékű volt a klaszterek között.

A kutatás eredményei és következtetései a fogyasztók élelmiszerbiztonsági magatartásának sokszínűségével foglalkozó szakirodalmat gazdagítják annak bemutatásával, hogy a gyakorlatok számos tényezőhöz (tudás, bizalom, kulturális értékek, információs környezet) egyaránt kapcsolódnak. Az eredmények aktuális támpontot nyújtanak a kockázatkommunikáció hatékonyabb kialakításához, rámutatva arra, hogy az élelmiszerbiztonsági üzeneteknek az egységes megközelítés helyett figyelembe kell venniük a fogyasztói profilok, a gyakorlatok és a preferált információcsatornák közötti eltéréseket.