Szekciók

Az idősebb korúak fenntartható élelmiszer-fogyasztásának alaposabb megértése összetett kutatási kihívás, ugyanis a fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdöket egymással összefüggő környezeti, kulturális és viselkedési tényezők alakítják, amelyek generációnként eltérhetnek. Az időskorú fogyasztók meghatározott, akár berögzült élelmiszer-fogyasztási szokásokkal és hosszú távú fogyasztási tapasztalatokkal rendelkeznek, ugyanakkor fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeiket és viselkedési mintázataikat eddig kevéssé vizsgálták, különösen Közép- és Kelet-Európában. Jelen kutatás a 60 éves és idősebb magyar fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos élelmiszer-fogyasztási attitűdjeinek és gyakorlatainak szerkezetét és sokféleségét vizsgálja.

Az adatokat személyes megkérdezéssel, kérdőív alapján gyűjtöttük (N=313). A fenntarthatósági orientációk fő dimenzióinak feltárására főkomponens-elemzést (PCA) alkalmaztunk. Ezt követően leíró elemzést, kereszttábla-elemzést, Spearman korrelációs elemzést és összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a fogyasztói csoportok közötti különbségek és a fenntarthatósági orientációk közötti összefüggések feltárására.

Az eredmények rámutatnak, hogy az idősebbek fenntarthatósági orientációi többdimenziósak, és nem sűríthetők egyetlen viselkedési mintázatba. A főkomponens-elemzés három fő dimenziót tárt fel: erőforrás-takarékos magatartás, környezeti fenntarthatósági orientáció, valamint helyi és szezonális élelmiszerek iránti orientáció. Az erőforrás-takarékos magatartás mutatta a legmagasabb értéket (4,40 ± 0,82 az 1-től 5-ig tartó skálán), amelyet a környezeti fenntarthatósági orientáció (3,85 ± 1,01), majd a helyi és szezonális élelmiszerek iránti orientáció (3,81 ± 1,06) követett. A lakóhely szignifikáns összefüggést mutatott a fenntarthatósági orientációkkal: a faluban és városban élő idősebb korú fogyasztók nagyobb hajlandóságot mutattak az erőforrások megtakarítására, mint a megyeszékhelyen és a fővárosban élők.

A kutatás hozzájárul a fenntartható élelmiszer-fogyasztás vizsgálatához azáltal, hogy bemutatja, hogyan jelennek meg az idősebb korú fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos orientációi a mindennapi élelmiszer-fogyasztási gyakorlataikban. Az eredmények alapján az idősebb korúakat célzó fenntarthatósági kommunikáció és beavatkozások során érdemes figyelembe venni az életkorspecifikus jellemzőket, a kialakult élelmiszer-fogyasztási értékeket és a viselkedési sokféleséget.