Szekciók

Az élelmiszerellátási rendszer környezeti fenntarthatóságának fejlesztése, ezen belül az alternatív fehérjeforrások – köztük a rovaralapú élelmiszerek – kutatása napjaink egyik fő élelmiszertudományi hajtóereje. Hiába azonban a lehetséges környezeti előny, ha az innováció elfogadását a fogyasztói kockázatészlelés és az élelmiszerbiztonsági aggályok gátolják, amelyek alapvetően meghatározzák a vásárlói döntéseket. Bár az Európai Unió engedélyezte bizonyos ehető rovarfajok forgalomba hozatalát új élelmiszerként, a fogyasztói reakciók nagy varianciát mutatnak, és bizonyos fogyasztói csoportok esetében eltérő mintázatok azonosíthatók. E különbségek megértése kulcsfontosságú a rovaralapú élelmiszerekkel kapcsolatos percepciók és attitűdök értékeléséhez, ami indokolja az elfogadás és elutasítás okainak további vizsgálatát.

Jelen kutatás egy 1003 fős, nem, életkor és lakóhely szerint országosan reprezentatív magyar felnőtt korú lakossági mintán végzett személyes adatfelvétel válaszait elemezte. A vizsgálat célja a rovaralapú élelmiszerek megítélésében eltérő fogyasztói csoportok azonosítása volt, az élelmiszerbiztonsági kockázatészlelésre fókuszálva. A fogyasztói ismeretek, a bizalom, a biztonsági percepciók, a fogyasztási hajlandóság és a várható élvezeti érték összehasonlítására leíró statisztikákat, K-közép klaszteranalízist és varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztunk.

Az eredmények alapján a fogyasztási hajlandóság továbbra is alacsony szintű hazánkban, mindössze 6,58% jelezte határozott nyitottságát. A klaszteranalízis három jól elkülönülő profilt tárt fel: „Tudásalapú biztonságkeresők” (43,39%), „Helyi termékekben bízók” (34,17%) és „Szkeptikus bizonytalanok” (22,44%). A csoportok között szignifikáns különbségek mutatkoztak az élelmiszerbiztonsági ismeretek, a termékjelölések fontosságának értékelése, a helyi termékek iránti bizalom, a fogyasztási hajlandóság és a várható élvezeti érték megítélése terén. A kutatás empirikus bizonyítékot szolgáltat az eltérő hazai fogyasztói reakciókról. Eredményeink hozzájárulnak az ismeretek, a bizalom és az észlelt biztonság szerepének megértéséhez az új élelmiszer-alternatívák értékelésében, egyúttal támpontokat nyújtanak a jövőbeli célcsoportspecifikus kutatásokhoz.