Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Artificially stimulated vigilance response in free roaming White Rhino
Momberg Stephen V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezető: Dr. Tóth István

Absztrakt:

Az állatok csordákba szerveződve fokozzák éberségüket azért, hogy csökkenteni tudják a ragadozók általi fenyegetettséget. A fehér orrszarvúk komplex és folytonosan változó társadalmi rendszerekbe rendeződnek, amelyekben a csoportosulások csupán egy bizonyos ideig tartanak. A nőstények és borjaik a hímekkel, vagy a fejlődésben lévő egyedekkel együtt csoportokba szerveződhetnek, hogy csökkentsék kitettségüket a ragadozókkal szemben.A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, vajon befolyásolhatja -e az éberséget a csoport mérete, a borjúk életkora, a hímek jelenléte, az élőhely, bizonyos antilop fajok közelsége, a napszak, valamint a vizsgált faj veszélytől való távolsága.A tanulmány a dél-afrikai Szabadállamban, szabadon barangoló fehér orrszarvúk megfigyelése alapján készült, melynek során különböző növénysűrűségen, illetve változó távhosszon, digitáliasan rögzített vészjelzések lettek lejátszva. A testállás, a fejtartás, a fülek valamint a farok mozgatása mind az éberség jeleként lettek lejegyezve. Az akut stresszreakció függvényében a riasztási idő illetve a reptávolság is mérve lett. Az éberség a csoportlétszám növekedésével csökkent. A csordanélküli borjús nőstényeknél az éberség fokozottabb volt a csordába szerveződötteknél. A nőstények körében azonban lankadt az éberség borjaik életkorának előrehaladtával. A méretesebb szarvval rendelkező hímek jelenléte szintén csökkentette a fiatalabb borjakkal rendelkező nőstények éberségét, azonban növelte az éberséget az idősebb borjakkal rendelkező anyákban. Mind az élőhely, mind a napszak jelentősen befolyásolta az orrszarvúk reakcióidejét veszélyhelyzetben. Sem az antilopok közelsége sem a vizsgált faj távolsága nem befolyásolta az állat éberségét vagy készenléti állapotát. A tanulmány az orrszarvúk éberségét befolyásoló tényezők összegyűjtéséhez kívánt alapul szolgálni, illetve megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy a szarvak csonkítása befolyásolhatja az orrszarvúak viselkedését.



Előadások listája